Bagolyalakúak

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bagolyalakúak
Uhu (Bubo bubo)
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
A Wikifajok tartalmaz Bagolyalakúak témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Bagolyalakúak témájú médiaállományokat.

A bagolyalakúak (Strigiformes) vagy közismert nevükön a baglyok a madarak osztályának egy rendje. 2 család és 183 faj tartozik a rendbe. Egy időben a morfológiai konvergenciák (erős, kampós tépőcsőr) miatt a sólyomalakúakkal sorolták őket közös rendbe. Egyes vélemények szerint viszont a lappantyúalakúakak a legközelebbi rokonaik.

A bagolyalakúak főleg éjszaka aktív ragadozómadarak. Puha és dús tollazatuknak köszönhetően hangtalanul tudnak repülni, így a zsákmányállatokon meglepetésszerűem ütnek rajta. Kitűnő hallásuk és látásuk van, az infravörös tartomány is érzékelik. Mély fülkagylóik aszimmetrikusan helyezkednek el, hatékonyabbá téve a térhallást. A szemük körül kör vagy szív alakú arcfátyol látható, ami valójában rövid, végükön behajló tollakból áll. Lábujjaikon erős karmok vannak, a külső ujjuk vetélőujj, azaz előre is és hátra is fordítható. Csűdjük tollas. Méretüket tekintve akadnak veréb és sas nagyságú fajok is.

A bagolyalakúak étrendjében minden megtalálható a rovaroktól kezdve a madarakon keresztül a kisméretű emlősökig. Egyes fajok halásznak is. A zsákmányt egészben nyelik le, az emészthetetlen részeket később felöklendezik. Fészket nem építenek, vagy elhagyott fészkeket vagy faüregeket használnak. A tojók rendszerint nagyobbak a hímeknél.

[szerkesztés] Rendszerezés

A rendhez két család tartozik.

• Bagolyfélék, (Strigidae) – Leach, 1820
  • 168 fajt tartozik a családhoz.

• Gyöngybagolyfélék, (Tytonidae) – Mathews, 1912
  • 15 faj tartozik a családhoz.

[szerkesztés] Forrás

• ITIS szerint a lappantyúalakúak is ide tartoznak.