Claudia gens

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Claudia gens két előkelő római nemzetséget jelölt a köztársasági időkben, egy patríciust és egy plebejust. A szabin eredetű patríciusokat Kr. e. 504-ben vették fel a római arisztokrácia soraiba. Az alábbi cognomenek voltak jellemzőek a nemzetségre: Caecus, Caudex, Centho, Crassus, Nero, Pulcher, Regillensis és Sabinus, ezek azonban nem jelöltek külön családokat. A családba egyetlen alkalommal adoptáltak új tagot, mégpedig Claudius császár tette ezt az ifjú Lucius Domitius Ahenobarbusszal, a későbbi Nero császárral.

A plebejus Claudiusok az alábbi mellékneveket viselték: Asellus, Canina, Centumalus, Cicero, Flamen, Marcellus.

[szerkesztés] A patrícius Claudiusok

[szerkesztés] A plebejus Claudiusok

[szerkesztés] A Claudius Asellusok

Titus Claudius Asellus, praetor Kr. e. 206-ban
Titus Claudius Asellus, néptribunus Kr. e. 139-ben

[szerkesztés] A Claudius Caninák

Caius Claudius Canina, consul Kr. e. 285-ben és 273-ban, censor Kr. e. 270-ben

[szerkesztés] A Claudius Centumalusok

Titus Claudius Centumalus, adásvételi csalás miatt Publius Calpurnius Lanarius megvádolta, és az ifjabb Cato apja, Marcus Porcius Cato ítélte el

[szerkesztés] A Claudius Cicerók

Caius Claudius Cicero, néptribunus Kr. e. 454-ben

[szerkesztés] A Claudius Flamenek

Quintus Claudius Flamen, praetor Kr. e. 209-ben

[szerkesztés] A Claudius Marcellusok

Marcus Claudius Marcellus, Kr. e. 331. egyik consulja. Kr. e. 327-ben dictatori kinevezését az augurok akadályozták meg, feltehetően plebejus származása miatt.
Marcus Claudius Marcellus, feltehetően az előbbi fia, consul Kr. e. 287-ben
Marcus Claudius Marcellus, a következő apja, egyébként ismeretlen
Marcus Claudius Marcellus, consul Kr. e. 222-ben és 215-ben, Syracusae elfoglalója
Marcus Claudius Marcellus, az előbbi fia, consul Kr. e. 196-ban és Kr. e. 189-ben
Marcus Claudius Marcellus, valószínűleg az előbbi fivére, praetor Kr. e. 185-ben, consul Kr. e. 183-ban
Marcus Claudius Marcellus, az előbbi unokaöccse, három alkalommal consul (Kr. e. 166.; Kr. e. 155.; Kr. e. 152.)
Marcus Claudius Marcellus, az előbbi fia és a következő apja
Marcus Claudius Marcellus, aedilis curulius Kr. e. 91-ben, az előbbi fia, a következő apja
Marcus Claudius Marcellus, az előbbi fia, Cicero barátja, consul Kr. e. 51-ben
Caius Claudius Marcellus, az előbbi testvére, consul Kr. e. 49-ben
Caius Claudius Marcellus, az előbbiek nagybátyja, praetor Kr. e. 80-ban, Szicília helytartója, Cicero barátja
Caius Claudius Marcellus, az előbbi fia, consul Kr. e. 50-ben, Cicero barátja, Octavia férje
Marcus Claudius Marcellus, az előbbi fia, Augustus unokaöccse és örökösjelöltje. Kr. e. 23-ban, aedilis curulisi évében hunyt el

[szerkesztés] A Cornelius Lentulusok közé adoptált Claudius Marcellusok és az Aeserninus-ág

Marcus Claudius Marcellus, Marius tisztje Kr. e. 102-ben, Aeserninus-ág őse
Publius Cornelius Lentulus Marcellinus, az előző fia, Kr. e. 67-ben Pompeius tisztje a kalózok elleni háborúban. Nem tudni, hogy ki adoptálta a Cornelius Lentulusok közül.
Cnaeus Cornelius Lentulus Marcellinus, az előbbi fia, consul Kr. e. 56-ban
Cornelius Lentulus Marcellinus, praenomenje talán Publius, feltehetően az előbbi fia. Kr. e. 48-ban Caesar quaestora Dyrrachium környékén. Pompeius súlyos veszteségeket okozott neki a rábízott védvonalaknál, és csak Marcus Antonius segítsége mentette meg.
Publius Cornelius Lentulus Marcellinus, talán az előző fia, de lehet, hogy a névazonnság ellenére fivére. Consul volt Kr. e. 18-ban.

Marcus Claudius Marcellus Aeserninus, Marius tisztjének fia, a Corneliusok közé adoptált Publius fivére. Fiatalemberként tanúskodott Verres perében (Kr. e. 70)
Marcus Claudius Marcellus Aeserninus, quaestor Hispania provinciában Kr. e. 48-ban, a cordubai lázadók vezére, Caesar párthíve. Quintus Cassius Longinus helytartóval kerülte az összecsapást, majd hadait átadta Marcus Aemilius Lepidusnak, az új proconsulnak. Talán az előző fia, de egyesek szerint azonos vele.
Marcus Claudius Marcellus Aeserninus, consul Kr. e. 22-ben, talán az előzővel azonos. Caius Asinius Pollio lányát, Asiniát vette feleségül.

[szerkesztés] Ismeretlen származású Claudius Marcellusok

Marcus Claudius Marcellus, aedilis plebis Kr. e. 216-ban
Marcus Claudius Marcellus, praetor Kr. e. 188-ban, aki kiadott két római nemest a karthágóiaknak azok követeinek megsértése miatt. Egyesek szerint őt választották meg Kr. e. 183-ban consulnak, nem pedig Kr. e. 185 praetorát
Marcus Claudius Marcellus, néptribunus Kr. e. 171-ben
Marcus Claudius Marcellus, praetor Kr. e. 137-ben
Marcus Claudius Marcellus, Catilina barátja és társa az összeesküvésben. Miután fény derült cselszövésükre, lázadást akart szítani a peligniaiak között, azonban Lucius Bibulus praetor gyorsan lecsapott a felkelőkre, vezérüket pedig kivégeztette.
Caius Claudius Marcellus, az előbbi fia, aki mindenben osztotta nézeteit, és maga is részt vett az összeesküvésben. A leleplezésük után Capuába menekült, hogy fellázítsa a rabszolgákat és a gladiátorokat, azonban Publius Sestius kiverte innen. Bruttiumba menekült, ahol kivégezték.