Diktátor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Diktátor olyan államfő, aki a megszokottnál több hatalommal rendelkezik. A tisztség a Római Köztársaságban keletkezett, azonban nem azonosítható a modern értelemben vett dictatori címmel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Római Köztársaságban

Az ókori római diktátort a senatus választotta meg katonai vészhelyzet esetén. Hat hónapra választottak dictatort, de ő lemondhatott korábban is rendkívüli megbízatásáról. Működése közben a normális köztársasági hivatalok és tisztviselők is megőrizték funkciójukat, hogy ellenőrizzék a főhatalommal felruházott politikust. A dictator cím a II. pun háború során eltűnt, és csak a köztársaság válsága alatt élesztették fel két híres-hírhedt alkalommal, Lucius Cornelius Sulla és Caius Julius Caesar esetében. Ezt követően a rossz emlékű címet eltörölték.
[szerkesztés] A modern értelemben vett diktátor
Manapság a diktátori cím nem hivatalos. A diktátorok leginkább katonai ranggal rendelkeznek, vagy csak egyszerűen köztársasági elnökök, esetleg miniszterelnökök. Hatalmuk igen széleskörűnek bizonyul. Sokan közülük véres tömeggyilkosokként vonultak be a történelembe, mint Mao Ce-tung, Sztálin és Hitler.
[szerkesztés] A szélsőjobboldalon
A fasizmus és a nemzetiszocializmus egyik alapkövetelménye a totalitárius diktatórikus rendszer. Az ilyen államokban a hatalom mindig egy személy kezében összpontosul: ő a Duce, a Führer, a Poglavnik, a Conducator, a Caudillo. A magyar Szálasi Ferenc a nemzetvezetői címet használta. Tisztogatásaik a belső ellenzék és az ellenségnek kikiáltott csoportok – a nácik esetében az „alsóbbrendű fajok” képviselői – ellen történnek. Ebbe a körbe tartozik Benito Mussolini, Adolf Hitler, Ion Antonescu, Vidkun Quisling, Francisco Franco, Szálasi Ferenc vagy Ante Pavelić rendszere, noha ez utóbbiak az előbbieknek köszönhették létüket.
[szerkesztés] A kommunista pártállamokban
A kommunista pártállamok élén a pártok, azoknak élén pártfőtitkárok állnak, gyakran azonban ők is diktátorként gyakorolják a hatalmat, bár a titkár szó szerénységre vallhatna. A leghírhedtebb és legvérengzőbb kommunista diktátorok a szovjet Sztálin, a kínai Mao Ce-tung és a kambodzsai Pol Pot voltak. Egyéb példák: Josip Broz Tito, Rákosi Mátyás, Kádár János, Todor Zsivkov, Nicolae Ceauşescu stb. Napjainkban többek között a kubai Fidel Castro gyakorol diktátori hatalmat.