Dnyeper
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||
|---|---|---|---|---|
 |
||||
| Hossz: | 2 290 km | |||
| Vízhozam: | 1 670 m³/s | |||
| Vízgyűjtő terület: | 516 300 km² | |||
| Forrás: | Valdaj hegység, Oroszország | |||
| Torkolat: | Fekete-tenger | |||
| Országok: | Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna |
|||
A Dnyeper (ukránul: Дніпро Dnyipro; oroszul: Днепр, Dnyepr; beloruszul: Дняпро, Dnyapro) folyó Kelet-Európában.
Európa 3. leghosszabb folyója. A folyót Hérodotosz az 5. században Borysthenes néven említi. A római történetírók Danaper-nek nevezik, míg az ószláv feljegyzések Szlavutics néven ismerik.
A Dnyeper Oroszország középső részén a Valdaj-hegységben ered a Volgához és Daugavához hasonlóan és déli irányban haladva a Fekete-tengerbe torkollik. 115 km hosszan Fehéroroszország és Ukrajna közt természetes határvonalat képez. A folyó utolsó 800 km-e víztározók sorozata. Ezek a duzzasztó művek egyben vízierőművek is és Ukrajna villamos energia termelésének 10%-át adják.
A legfontosabb víztározók: Kijevi (922 km²), Kanyivi (582 km²), Kremencsuki (2 252 km²), Dnyiprodzserzsinszki (567 km²), Zaporizzsjai (410 km²) és a Kahivkai (2 155 km²) víztározó. A Dnyeper alsó folyásán 1 677 km hajózható, és csatorna köti össze a Buggal és a Daugavával.
A Pripjaty (a Dnyeper mellékfolyója) mentén, annak torkolatától mindössze 20 km-re, található a Csernobili erőmű.
Based on work by