Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár a 16.-19. századi erdélyi magyar nyelv szókincsének a gyűjteménye. Az anyagot – mintegy másfél millió adatot – Szabó T. Attila gyűjtötte össze a legkülönbözőbb történelmi forrásokból: birtok- és szolgálat-összeírások, végrendeletek, osztálylevelek, kelengye- és tárgylajstromok, csere- és adásvételi iratok, nyugták, költségjegyzékek, körlevelek, egyházlátogatási, törvénykezési, valamint városi, falusi meg széki jegyzőkönyvek, anyakönyvek, jobbágykezeslevelek, naplók, levelek, emlékiratok. Ő volt az első hét kötet főszerkesztője is; halála után (a 8. kötettől) a főszerkesztő Vámszer Márta lett, a 12. kötettől pedig Kósa Ferenc. A sorozat tervezett 15 kötetéből eddig 12 jelent meg; az első kötetek a bukaresti Kriterion Könyviadónál, 1989-től a budapesti Akadémiai Kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában.

A szótár munkaközössége 2002-ben a Kisebbségekért Díjat kapta.

[szerkesztés] Közreműködők

B. Gergely Piroska, Csáti Éva, Daly Ágnes, Fodor Irén, Incze Andorné, Kabán Annamária, Kelemen Béla, Kiss András, Kósa Ferenc, Kürti Miklós, K. Tichy Magda, Nagy Jenő, P. Bodrogi Katalin, P. Dombi Erzsébet, Seres Zsófia, Szabó György, Szabó Judit, Szabó T. E. Attila, Szász Lőrinc, Szilágyi N. Éva, T. Szabó Csilla, Vámszer Márta, Vígh Károly, W. Török Judit, Zsemlyei János, Zs. Maksay Mária,

[szerkesztés] Forrás

• Nagy Jenő: Az Erdélyi magyar szótörténeti tár megjelenésének feleútján, in: A Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar nyelvtudományi tanszékének évkönyve, 1995, Debrecen [1]
• A Kisebbségekért díj kitüntetettjei [2]
• Romániai Magyar Irodalmi Lexikon [3]

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár adatbázisa [4]
• Bodor Pál (Diurnus): Anyaország?, Élet és Irodalom 48. évf. 50. szám [5]