Federico García Lorca
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Federico García Lorca (1898. június 5. – 1936. augusztus 19.) spanyol drámaíró, költő. A spanyol polgárháború idején egy fasiszta kivégzőosztag gyilkolta meg.
[szerkesztés] Élete
1898-ban született Andalúziában, egy Fuente Vaqueros nevű kis faluban, ahonnan a család 1909-ben Granadába költözött.
1919-től filozófiát, jogot és irodalmat tanult Madridban, ahol megismerte többek között Luis Buñuelt, Salvador Dalít és Gregorio Martínez Sierrát, a madridi Teatro Eslava igazgatóját, akinek meghívására megírta és megrendezte első darabját, El maleficio de la mariposa címmel, 1919-20-ban. Ez egy verses dráma volt, ami a pillangó és a csótány közötti lehetetlen szerelmet ábrázolta. A közönség kinevette a darabot. Később Lorca azt mondta, hogy az 1927-es Mariana Pineda volt az első színdarabja.
Később egy időre elhagyta szülőhazáját, és New Yorkba költözött. A forradalom kitörése előtt hazatért. Amikor kitört a háború, Madridból Granadába költözött. Ott azonban egy fasiszta kivégzőosztag kegyetlenül meggyilkolta, és a tetemét egy jelöletlen sírba dobta. A Franco-rezsim alatt művei be voltak tiltva. Ma Granadában múzeum őrzi emlékét.
[szerkesztés] Munkássága
Népszerű költő, festő, zeneszerző volt.
A legnagyobb 20. századi drámaírók egyike. Legismertebb remekei, a Vérnász (Bodas de Sangre), a Yerma vagy a Bernarda Alba háza sok országban arattak sikert.
[szerkesztés] Művek Lorcáról
A magyar lírában Radnóti így emlékezett a költőtárs halálára:
-
- Mert szeretett Hispánia
- s versed mondták a szeretők, -
- mikor jöttek, mást mit is tehettek,
- költő voltál, – megöltek ők.
- Harcát a nép most nélküled víjja,
- hej, Federico García! (1937, Federico García Lorca)