Wikipédia:Hírek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ez a lap heti bontásban tartalmazza azokat a híreket, melyeket a szerkesztők érdekesnek tartanak a Wikipédiát olvasók számára. Ezek a hírek rövidített formában olvashatóak voltak a Wikipédia kezdőlapján, és onnan kerülnek archiválásra. A fontosabb események bekerülnek az adott nap (pl: 04 12) vagy az adott év (pl: 2007) szócikkeibe. A híreket - előzetesen - fel lehet vinni az előzetes hírek lapra is.
[szerkesztés] 2005.
[szerkesztés] április 4. -
II. János Pál pápa a Római Katolikus Egyház feje volt 1978. október 16-tól 2005. április 2-án bekövetkezett haláláig. Pápai tevékenységét a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, a kommunizmus és elnyomás elleni harc és a konzervativizmus jellemezte. A béke híveként többször felemelte szavát a háború ellen.
Több, mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”-nak. A tömegkommunikációs eszközök médiasztárja volt, az egyik legismertebb ember az egész világon. Kereste a kibékülést a zsidókkal és a többi nagy egyházzal, elismerte a katolikus egyház történelmi bűneit, túlélte a kommunizmust, de felismerte és kritizálta a kapitalizmus hibáit is.
Bírálói szerint konzervatív felfogásával megakadályozta a katolikus egyház megújulását, mereven ellenezte az abortuszt, a fogamzásgátlást - emiatt sokan vetik fel felelősségét az Afrikában terjedő AIDS-ért -, a papi nőtlenség, a cölibátus megszüntetését és a nők pappá szentelésének lehetőségét, elítélte a homoszexualitást és a feminizmust. Betiltotta a szegénység elleni küzdelemben Latin-Amerikában kialakult "felszabadítási teológia" tanait, egyházfőként pedig erősen centralizáló, autoriter uralkodási stílusáért bírálták.
[szerkesztés] 2004.
[szerkesztés] szeptember 27. - október 3.
2004. október 3-án II. János Pál pápa a Szent Péter téren boldoggá avatta IV. Károlyt, osztrák császárt, az utolsó magyar királyt. Vele együtt még négy személyt, két franciát, egy németet, és Argentinában élt olasz nővért avatott boldoggá. Az idős pápa a verőfényes őszi napon délelőtt 10 órakor a világ minden tájáról érkezett zarándokok előtt tartotta meg az ünnepélyes szentmiséjét.
[szerkesztés] szeptember 20. - 26.
1791. szeptember 21-én született Bécsben Széchenyi István gróf (meghalt Döblingben 1860. április 8-án): politikus, író, a "Legnagyobb magyar"; eszméi, működése és hatása által az "Új Magyarország" egyik megteremtője. A Széchenyi-díjat róla nevezték el.
[szerkesztés] szeptember 13. - 15.
1705. szeptember 13-án halt meg Thököly Imre, az első nagy magyar szabadságharcos. A törökök segítségével egy ideig sikerül Erdély nagyrészét felszabadítsa, de végül is legyőzik és bújdosni kényszerül. Felesége, a legendás Zrínyi Ilona, maga is nagy hős, Munkács várát három évig védte a Habsburgok ellen.
1559. szeptember 15-én halt meg Izabella, Erdély fejedelemasszonya, Zápolya János felesége. Fráter György tanácsára lemond Magyarország trónjáról és Gyulafehérvárra költözteti udvarát, ahol a török segítségével uralkodik Erdély felett.
[szerkesztés] szeptember 9. -
1697. szeptember 11-én Savoyai Eugen döntő győzelmet aratott a török hadsereg felett Zentánál. A híres hadvezér éppen akkor csapott le a törökökre, mikor azok a Tiszán átkelni készültek. A kettészakadt török hadtest nem bírt ellenállni az egyesült osztrák-magyar haderőnek és két óra leforgása alatt szörnyű verességet szenvedett. Ez a győzelem, amely 30 ezer török életébe került, a félhold hatalmát Magyarországon véglegesen megtörte és Savoyai Eugent európaszerte ismertté tette.
[szerkesztés] szeptember 7. - 9.
1966. szeptember 8-án mutatták be a Star Trek (magyarul: Űrszekerek) című, azóta kultikussá vált filmsorozat első epizódját az amerikai NBC csatornán. A sorozat első etapja három évig futott, 1969-ben maradt abba - nem bizonyult népszerűnek. Igazán felkapottá akkor vált, amikor elkezdték ismételni a műsort, s az amerikaiak 1969-ben leszálltak a Holdra.
1966 óta a hatodik sorozatot vetítik, s készült tíz mozifilm is az Űrszekerekből. Közel 700 epizódot vetítettek összesen, s az Egyesült Államokban egy-egy adást általában 4-5 milliónyian néznek a televízióban, de volt már 12 milliós nézettségű rész is. A sorozat jellegzetes szereplői minden elképzelhető formátumban megjelentek már (képünkön egy 30 centes bélyegen látható az egyik űrhajó), s a NASA-t is sikerült rávenni arra, hogy az űrsikló prototípusát a Star Trek Enterprise űrhajójáról nevezze el.
[szerkesztés] szeptember 3. - 7.
Szeptember 2-án volt 22 éve, hogy elhunyt John Ronald Reuel Tolkien angol nyelvészprofesszor, író, költő, a Gyűrűk ura triológia szerzője, a modern fantasy atyja. Tolkien időtálló regényeinek megszületésében nem kis szerepe volt saját életének, melynek egyes szakaszaiban - például az I. világháború nehezebb pillanataiban - egy maga álmodta mítikus világba menekült - ennek részletei műveiben is felfedezhetők. A gyűrűk ura világának megalkotója a legapróbb részletekig kidolgozta fantáziabitrodalmát, kialakítva Középfölde fajainak nyelveit is, mint például a quenyát és az orkot. Sok középföldi nyelv fejlődése nem állt meg, Tolkien rajongói szótárakat, illetve betűket készítettek és készítenek a különböző nyelvek használatához.
[szerkesztés] augusztus 23. - szeptember 3.
A rendszerváltás óta nem volt olyan súlyos kormányválság Magyarországon, mint most. Mint emlékezetes: Medgyessy Péter kormányfő a bizalmatlan légkörre hivatkozva felajánlotta lemondását. Mivel hazánkban a német kancellári rendszert vezette be az alkotmány, azaz a kormány a miniszterelnök kormánya, tehát ha Medgyessy Péter távozik, akkor a kormánytagok megbízatása is megszűnik (azt azonban semmi nem tiltja, hogy az új kormányt ugyanazokkal a tagokkal alakítsa meg a következő miniszterelnök).
Medgyessynek két választása van: vagy beadja lemondását a köztársasági elnöknek, s ezesetben még harminc napig ügyvezető kormányfőként dolgozhat, vagy megvárja, amíg konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal távolítják el pozíciójából. Ez utóbbi esetben az országgyűlési képviselők egyötödének kell kezdeményeznie a kormányfő eltávolítását úgy, hogy egyúttal megnevezik az új jelöltet is. Ha az új jelölt személyében nincs megegyezés, vagy a parlament nem tudja egyszerű többséggel jóváhagyni személyét, a köztársasági elnök feloszlatja a parlamentet és új választást ír ki.
[szerkesztés] augusztus 16. - 23.
Ezen a héten emlékezhetünk a színjátszás vezető intézményének, a Nemzeti Színház elődjének megnyitására. Részben közadakozásból épült, majd 1837. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit a Pesti Magyar Színház, mely három évvel később - állami felügyelet alá kerülve - felvette a Nemzeti Színház nevet. A Pesti Magyar Színház első igazgatója Bajza József volt, aki idén 200 éve, 1804. január 31-án született.
2000-ben ugyanezen a napon - augusztus 22-én - adták át először a Nemzet Színésze címet annak a 12 színművésznek, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek.
[szerkesztés] augusztus 10. - 16.
Augusztus 6-án Hirosimára, 9-én Nagaszakira dobott atombombát az Amerikai Egyesült Államok légiereje. A nukleáris fegyver a két Japán városban másodpercek alatt 94 ezer ember pusztított el, s további tízezrek hosszú hetek, hónapok évek múlva az égési sérülések és a radioaktív sugárzás következményeként. Japánt meggyőzte az atombomba: augusztus 15-én Hirohito császár a rádióban bejelenti Japán kapitulációját. Ez újabb áldozatokat követel: rituális öngyilkosságok példátlan hulláma indult el a hadsereg és a politikusok köreiben. A bejelentés más szempontból is újdonságként hatott: a Japán társadalom történetében igen ritkán fordult elő, hogy a félistennek tartott uralkodó közvetlenül szóljon a népéhez. Szeptember 2-án a Missouri hadihajó fedélzetén a japán delegáció aláírja az ország feltétel nélküli kapitulációját - a II. világháború harci cselekményei véget értek.
[szerkesztés] augusztus 2. - 10.
Ezen a héten négy köztársasági elnökre is emlékezhetünk: 1948. augusztus 3-án nevezték ki Szakasits Árpádot, 1990. augusztus 4-én kapta megbízatását Göncz Árpád, 2000. augusztus 4-én iktatták hivatalába Mádl Ferencet s 1961. augusztus 4-én hunyt el Tildy Zoltán, aki 1946. február 1 és 1948. július 30. között volt Magyarország köztársasági elnöke. A négy köztársasági elnök közül egy, Szakasits Árpád, egy elcsalt - a kékcédulás - választás után került hivatalába, s maradt egész 1950-ig, mikor koholt vádak alapján letartóztatták, s börtönbüntetésre ítélték.
Magyarországnak történelme során hat köztársasági elnöke volt: egy, Szűrös Mátyás csak ideiglenesen fél évig, a felsoroltakon kívül pedig még Károlyi Mihály 1919-ben. Ha az Elnöki Tanács elnökeit is figyelembe vesszük, akkor még további 5 közjogi méltóság állt az ország élén.
[szerkesztés] július 25. - augusztus 2.
Ezen a héten emlékezünk Eötvös Loránd báró, (1848-1919) magyar fizikus, egyetemi tanár, miniszter születésének 156. évfordulójára. Eötvös a Heidelbergi egyetemen tanult, ott is diplomázott, hazatérte után egyetemi tanár, rá egy évtizeddel már a kísérleti fizikai tanszék vezetője, majd rektor - 1949 óta viseli nevét az ország talán legismertebb tudományegyeteme, az ELTE. 1895-ben fél évig az első Wekerle-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere (nem összetévesztendő az 1848-49-es Batthyány-kormányban hasonló pozíciót betöltő apjával, báró Eötvös Józseffel).
Eötvös kezdetben a folyadékok fizikai sajátosságaival kapcsolatban végzett kutatásokat, a felületi feszültség mérésre dolgozott ki új módszert (Eötvös-féle reflexiós módszer). A gravitációval az 1880-as évek-ben kezdett foglalkozni, világhírű ingáját 1891-ben szerkesztette. 1883 óta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1919-ben halt meg Budapesten - a Tanácsköztársaság mint a "dolgozó társadalom nagy halottját" temette el.
[szerkesztés] július 22. - 25.
Ezen a héten emlékezhetünk Cserháti Zsuzsa születési és halálozási évfordulójára egyaránt. 1948. július 22-én született, 2003. július 23-án halt meg - a találgatásokkal ellentétben természetes halállal.
Sokan a hazai popélet második generációjának legjobb torkú énekesnőjeként tartják számon. Az 1972-es Táncdalfesztivál felfedezettjeként indult útjára pályáján, ám a 80-as évekre teljesen eltűnt a zenei közéletből. 1996-ban fedezték fel újra, 2003-ban bekövetkezett haláláig boldogan lépett ismét a színpadra. 55 éves korában halt meg Budapesti otthonában.
[szerkesztés] május 23. - július 22.
- 2004. május 12.: Az (angol) Wikipédia nyerte meg a Webby Awards "Legjobb internetes közösség" díját.
[szerkesztés] május 10. - 16.
- 2004. május 9-én ünnepeljük az Európa Napot, Magyarország történetében az elsőt, amit már az Európai Unió tagjaként üdvözölhet. A nap Schuman francia külögyminiszter 1950-es bejelentésének tiszteletére lett ünnepnap, ekkor született ugyanis az EU elődje, az Európai Szén- és Acélközösség. Lásd még: Európa Nap.
Based on work by