Harmatos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Harmatos (1899-ig Roszina, szlovákul Rosina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2001-ben 2794 lakosából 2767 szlovák volt. [1]

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Nevezetességei
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Zsolnától 4 km-re délkeletre fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Magyar neve a szlovák név tükörfordítása (szlovák: rosa = harmat). A szlovák névre több magyarázat is létezik:

Az első szerint természetes módon tevődött át a falura a Rosinka-patak nevéből.
A monda szerint Litva várának ura szeretett bele egy Rozina nevű lányba és róla nevezték el a falut.
A harmadik változat szerint a terület egykori tulajdonosát Rossinak hívták és róla kapta nevét a község.

[szerkesztés] Története

A község területe ősidők óta lakott. Skotňa nevű határrészén a lausitzi kultúra településének az i. e. 8. és 5. század között használt vaskori temetőjét tárták fel. Ez a legkorábbi vaskori lelet a Zsolnai-medencében. A bronzkorban gyümülcstermesztő és állattenyésztő népek laktak ezen a vidéken, 1972-ben 10 kora bronzkori tárgyat találtak a község területén. A mai települést írott forrásban 1341-ben említik először villa Rozyna prope civitatem Zylina alakban, de történészek szerint már a 13. század elején is létezett. A 14. századtól 1848-ig Sztrecsnó várának tartozéka, kivéve az 1685 és 1773 közötti időszakot, amikor a zsolnai jezsuiták birtoka volt. 1351-ben említik János nevű bíróját, 1420-ban pedig András nevű papját is. Plébániája 1514-től létezik, 1645-ben pedig felépült első fatemploma. 1598-ban 28 ház állt a faluban. 1720-ban 16 háztartás volt a községben. Temploma 1776-ban épült, ekkor mintegy 60 ház állt a községben, melyben 70 család lakott. Ez mintegy 500 lakost jelent. Pecsétje a 18. századból származik, ez alapján alkották meg 1997-ben a falu címerét. 1784-ben 64 házában 511 lakos élt. 1828-ban 63 ház állt a faluban 684 lakossal, lakói főként mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek. 1910-ben 1072, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1979 és 1990 között Zsolna város része volt, ekkor újra visszanyerte önállóságát.

[szerkesztés] Nevezetességei

Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1776-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
Lipovci nevű településrészén álló Szent József kápolna 1730-ban épült.
Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kapolnája 1703-ban épült.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Zsolnai járás települései

Zsolna (Žilina)

Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava)