Kenshin-ryu
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] Kenshin-ryu Kobudo
A stílust Teruo Hayashi sensei alapította a hatvanas években, nem azonos más Kenshin-ryu elnevezésű stílusokkal (pl. Bujutsu-Kai Kenshin-ryu). Hazánkban a Hayashi-ha Shito-ryu Karate követői gyakorolják. Soke Hayashi több mint 10 évig volt a WKF elődjének, a WUKO-nak a technikai igazgatója. Nyugdíjazásáig a WKF bírói bizottságának elnöke. A 10. dan fokozatot 1995-ben kapta a Japán Karate Szövetségtől (JKF). Igazgatója az Osaka Prefektúra Karate Szövetségnek. A FAJKO (Federation of all Japan Karate-do Organizations) elnöke, és évekig a legmagasabb fokozatú bírája volt.
[szerkesztés] Hayashi mester életútja
Hayashi nagymester 1924-ben a Honshu szigetén lévő Nara városában (Japán régi fővárosa) született. 14 évesen judoval kezdett foglalkozni, amiből 3. dan fokozatot szerzett. 25 évesen, a háború után kezdett Goju-ryu karatét tanulni Seiko Higa mestertol (Seiko Higa, Chojun Miyagi és Kanryo Higaonna mesterek tanítványa volt).
Egész életében egyik mesterétől, Kenwa Mabunitól, a Shito-ryu megalapítójától tanult lelkesedéssel tökéletesítette karatetudását. Az általa alapított iskola 50 évi kutatás, tapasztalat és számos aprólékosan megfigyelt okinawai, japán, karate és más harcművészeti iskolában látottak csiszolásának eredménye. Osakában kezdődött, ami a Shito-ryu születésének helyszíne. Itt Hayashi nagymester Kosei Kunibánál (Okinawán Kokubának ejtik) tanult, aki a Shito-ryu iskola megalapítója, Kenwa Mabuni rangidős tanítványa volt. Hayashi tanult Kenwa Mabuni-nál is, de mindennapi edzéseit Kunibától kapta. Ez az időszak azonban nem tartott sokáig, mivel az ifjú Hayashi kinőtte az Osaka kínálta lehetőségeket. Bizonyára sok katát kellett volna még megtanulni és sok technika várt volna még tökéletesítésre, de az ifjú harcos új kihívásokra vágyott. Ismeretlen ellenfelekkel akart kumitézni (ne feledjük, hogy akkoriban még nem rendeztek versenyeket karatéban). Ismerte a karate történelmét. Tudta, hogy a karate Okinawáról származik, az ő tanára is onnan jött, ezért úgy döntött, neki is oda kell mennie. Mestere engedélyével Hayashi Teruo, az ifjú harcos elindult, hogy megnézze, mit tudnak az ellenfelek, de leginkább azt, hogy mit tud ő maga.
Soke Hayashi a dojokeresésnek egy különleges, a mai ember számára talán őrültségnek tűnő módját, a Dojo Yaburit választotta. Besétált egy dojoba, és kihívta a senseit egy küzdelemre. Ez természetesen sértés volt a dojo minden tagjára nézve, és mindenki kötelességének érezte, hogy megleckéztesse a szemtelen jövevényt, mielőtt szeretett és tisztelt mestere leereszkedne a feltörekvő senkiházival küzdeni. Dojo Yaburi (kihívás). Így hívták ezt a szokást, amit napjainkban már nem gyakorolnak, Hayashi fiatalkorában viszont még gyakori szokás volt. Menete egyszerű, a kihívónak a legalacsonyabb fokozatú tanítványtól kellett haladnia, majd jöhetett a következő, egészen addig, amíg le nem győzték, vagy el nem jutott a senpai-ig (első számú tanítvány). Csak az ő legyőzése után nyerte el a jogot arra, hogy kihívja a senseit magát. Erőfeszítései jutalmaként ehhez a küzdelemhez az időpontot és a helyszínt a kihívó választhatta meg.
Hayashi nagymester hírhedté vált erről a szokásáról és nagyon jó eredményeket ért el kumitében. Annyira jókat, hogy egy idő után sok dojo visszautasította kihívásait. Természetesen nem mindegyik. Azokban a dojokban pedig, ahol legyőzték – és ilyen is volt – megkérte, hogy maradhasson és edzhessen. Azoktól akart tanulni, akik őt le tudták győzni. Ezzel a módszerrel Hayashi nem csak tudást, de tiszteletet is kapott az okinawai karatésoktól.
Állhatatos munkájának eredményeként Hayashi nagyon sok tapasztalatot gyűjtött össze okinawai évei alatt. Két mestere volt Okinawán, Nagamine Shoshin és Nakaima Keiko. Nagamine senseitől kapta a shuri és tomari katák ismeretét. Ezek a katagyakorlatok a hosszú egyenes állásokra, és az állások közötti villámgyors mozdulatokra fektetik a hangsúlyt. Nagamine mester volt az is, akitől Hayashi a fehér daru stílus kata gyakorlatát, a Hakkakut tanulta.
Nakaima sensei volt, aki Hayashinak egy addig ismeretlen, családi stílust, a Ryuei-Ryut tanította (innen ered a Kenshin-ryu név, mely ezen jelek másik olvasata). Ez egy Kínából származó déli-tigris stílus volt, ami Hayashi Okinawára érkezése előtt négy generációval került a szigetre. Az idegennek egy teljes évig kellett bizonyítania a nagytiszteletű Nakaima mester előtt, hogy érdemes arra, hogy az addig titkos, csak családi körben tanított stílust tanulhassa. Ezután ő lett az iskola első olyan tanítványa, aki nem közvetlen családtag. Később Hayashi nagyon sok Ryuei-Ryu elemet épített be saját szisztémájába. Visszatérve Japánba Hayashi folytatta tanulmányait mesterénél, Kuniba senseinél. Shito-ryu tudásának zömét tőle tanulta. Ezek azok a Naha katák, amiket a Hayashi-ha Shito-Ryu ma is tanít. Hayashi volt Kuniba mester első számú tanítványa, ezért sensei Kuniba a halálos ágyán őt kérte meg, hogy vezesse tovább az iskoláját, míg kisebbik fia, Shogo el nem éri a vezetéshez szükséges életkort és érettséget. Eleget téve Kuniba sensei kívánságának, Hayashi lett az elnöke a Seishin-Kainak 1970-ig, amikor átadta az irányítást a jogos örökösnek, Shogo Kunibának, és megalapította saját stílusát, a Hayashi-ha Shito Ryut.
Hayashi nagymester 2004. szeptember 24-én Osakában hunyt el. Az általa alapított stílust a világon mindenhol ismerik és elismerik.