Krétai líra
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A krétai líra egy görög vonós hangszer; mind alakjában, mnd megszólaltatásának módjában igen hasonlít a gadulkára.
Hangszertörténeti folytatásaként európai szinten érdemes megemlíteni a 12-15. századi vielle a archet-t és a 17. században igen elterjedt viola da braccio-t.
Rokona a pontoszi líra.
[szerkesztés] Húrok
A húrok (3 db) térben lépcsősen helyezkednek el. Ezért a hangszerjátékos (lírás) nem tudja a húrokat a fogólaphoz nyomni (csak a körmeivel csak érinti azokat), ennek következtében egyfajta éles, kvázi üveghangszerű hangot adnak.
A húrok kvintenként hangolandóak (D-A-e), de régebben, török mintára a kvint és egy kvart (D-A-d) távolságra hangolták a hangszert (ez is a gadulkával való rokonságot erősíti). Együttrezgő húrjai nincsenek.
[szerkesztés] Használat
A lírás, ülve játszás esetén a hangszert a bal lábára támasztja, ha álll, akkor az övéhez erősíti. Sokszor a zenész egyedül játszik, de kísérheti dob is, a derbuka.
Régebben lanttal, tamburával, buzukival alkotott együttest, de ma már zenekar is kísérheti, Így hangzása sokkal népszerűbb vált.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a hangszerről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by