Méhes György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Méhes György (eredetileg: Nagy Elek, Székelyudvarhely, 1916. május 14. – 2007. április 10.) erdélyi magyar író, újságíró.

1917-ben a család Kolozsvárra költözik, az ottani református gimnáziumban érettségezik. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemenen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűznél és a Keleti Újságnál. Írásaiban szót emelt a vad nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését hangsúlyozta.

A világháború után 1948-1950 között a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, 1950-52 között a Művelődési Útmutató szerkesztője. Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét; 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket, 1956-ban rövid ideig a Napsugár c. gyermekújság főszerkesztő-helyettese. A sikert az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről életrajzi regényével érte el.

Munkássága több elismerésben részesült: 1999-ben a Magyar Köztársaság Kiskeresztje érdemrendet kapta meg; 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”; 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Gyermek- és ifjúsági írásai

Gyöngyharmat Palkó és más mesék (1954)
Szikra Ferkó (regény, 1956)
Gyémántacél (kalandos regény, 1956)
Virágvarázsló (mesék, 1957)
Világhíres Miklós (1958)
Veronka (elbeszélések, 1959)
Három fiú meg egy lány (regény, 1960)
Az a bizonyos Vitalit ügy (regény, 1961)
Utazás Nárittyenbe (vidám mesék, 1962)
Győzelmes Gábriel (meseregény, 1967)
A kígyószemű toll (mesék, karcolatok, 1968)
Ártatlanok bandája (csodálatos történet, 1974)
A tizenkét éves felnőtt (ifjúsági regény, 1979)
Egy tucat léggömb (mesék, karcolatok, 1983)
Murok Matyi kalandjai (mesék, elbeszélések, 1985)
Hét kedvenc unoka (regény, 1989).

[szerkesztés] Regényei

Verőfény (regény, 1952
Kárpátok kincse (regény, 1955)
Kékruhások (regény, 1962)
Micsoda társaság (regény, 1966)
Tatárok a tengeren (regény, 1971)
Leleplezem a családomat (Kv. 1972)
Kilenc vesszőparipa (Kv. 1976)
Orsolya (1977)
Bizalmas jelentés egy fiatalemberről (1982)
Mindenkinek nehezebb, mint másnak (két kisregény, 1986)
Kolozsvári milliomosok (1997)

[szerkesztés] Színpadi munkái

Négy vidám játék (Asztalos Istvánnal, Méliusz Józseffel, Sütő Andrással közösen, 1959)
A mester és tanítvány (színjáték, Mv. 1966)
Fele se tréfa (színjáték, Nv. 1968)
Noé bárkája (négy színmű, a címadón kívül: Barbár komédia; 33 névtelen levél; Mi férfiak. 1969)
A járókelő – Ha nincs kilincs (két színjáték, 1970)
Mozaik (színjáték, 1970)
A zsebrevágott osztály (gyermekszíndarabok, Csíkszereda, 1970)
Heten, mint a gonoszok (színjáték, Bp. 1972)
Duplakanyar (színművek: a címadón kívül: A nagyenyedi két fűzfa; A peleskei nótárius; Heten, mint a gonoszok, 1976)
Felebarátaink (színpadi riport öt képben, 1977)
Szép piros alma (vígjáték egy felvonásban, 1977)
Istentelen Ábrahám (vígjáték egy felvonásban, 1979)
Az nem igaz, hogy ez igaz (négy színjáték, a címadón kívül: Drága gyermekeim; Egy roppant kényes ügy; Kir Januli. 1984)
Jerikó (Színház, Bp. 1983).