Normandiai partraszállás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A normandiai partraszállás

Konfliktus:	II. világháború
Időpont:	1944. június 6. – 1944. augusztus 25.
Helyszín:	Normandia, Franciaország
Eredmény:	Szövetséges győzelem

Szembenálló felek

Kanada

Parancsnokok

Bernard Montgomery

Bertram Ramsay

Trafford Leigh-Mallory

Gerd von Rundstedt

Erwin Rommel

Friedrich Dollmann

Szembenálló erők

326,000
(Június 11-éig)

Ismeretlen, valószínűleg 1,000,000 fő az egész régióban, június körül

Veszteségek

Egyesült Államok: 29,000 halott, 106,000 sebesült és eltűnt
Egyesült Királyság: 11,000 halott, 54,000 sebesült és eltűnt
Kanada: 5,000 halott
13,000 sebesült és eltűnt
Franciaország: 12,200 civil halott és eltűnt

200,000 halott, sebesült és eltűnt; 200,000 hadifogoly

A II. világháború egyik legfontosabb hadművelete, a normandiai partraszállás volt. A hadműveletet Amerika egyik legjelentősebb katonai vezetője irányította: Dwight "Ike" Eisenhower. Az inváziót több hónapnyi tervezőmunka előzte meg, a nagyhatalmakat egy táborba kellett gyűjteni, Németország ellen. Az acélakaratú Eisenhowernak ebben a lehetetlen helyzetben kellett összefogásra bírni a világ leghatalmasabb szövetséges vezéreit a történelem egyik leghírhedtebb csatájában Normandiában. Az 1944 júniusában lezajlott folyamatoknak köszönhetően Franciaország és a Benelux-államok felszabadultak. Minden bizonnyal ez volt a történelem eddigi legnagyobb hadművelete.

Winston Churchill szavaival élve:

"Az El-Alameinnél vívott csata volt a kezdet vége, akkor minden bizonnyal a D-Day, a partraszállás napja volt a vég kezdete."

[szerkesztés] Hadműveletek

A szövetségesek első dolga volt megszilárdítani a védelmet. Az amerikai frontszakaszon Carentan környéki mocsarak és a Cire torkolatvidékre is nehezítette a csapatmozgásokat. Caen kulcsfontságu település volt mivel innen út nyílt a Náci németországba. Montgomery úgy tervezte, hogy az amerikai csapatok balra fordulnak. De a város a németeknek is létfontosságú volt." Ha itt áttörjük az arcvonalukat, az egész 7.hadsereg délkeletnek, a Loire felészoru vissza, s folyosó nyílik közte és a tőle északra álló 15.hadsereg között." Más szóval, megnyílik az út Párizsba. A németek 15. hadsereg tartalék hadosztályai továbbra is érintetlenül állomásoztak a Szajnától északra.
Caenban június 12-én már tizenkét hadosztály állt harcban, ezek közül négy páncélos. A légioffenzava lehetetlenné tette minden összekötettési útvonalat. Július 8-án egy német jelentés tudatja: "Párizstól nyugatra és délnyugatra immár minden vasúti közlekedés lehetetlen".

A partraszállás egy szövetséges járműből nézve

[szerkesztés] Kronológia

A partraszállás haditerve

Június 6 U.S. 82. ejtőernyős hadosztály (Detroit hadművelet) [[101. ejtőernyős hadosztály (Chicago hadművelet) és a 6. Brit ejtőernyős hadosztály (Tonga hadművelet) éjfél után 15 perccel földet ér Normandiában.
Öt óra 20 perckor amerikai és brit gépek bombázzák a part menti német állásokat.
Öt óra 50-kor az inváziós flotta hajóágyui megkezdik a tüzérségi előkészítést.
Hat óra 20-kor partra száll a szárazföldi erők első hulláma, megkezdődik a partraszállás; ezzel megkezdődött a náci megszállás alatt álló Európa felszabadítására irányuló szövetséges invázió. Az első napon (D-day) 50 000 szövetséges katona szállt partra Normandiában,
Június 25–Június 29 Epsom hadművelet
Július 7 – Caen elfoglalása.
Július 17 – Erwin Rommel Egy légitámadás folyamán autójában ülve megsebesült, később otthonában megmérgezte magát.
Július 18–Július 20 – Goodwood hadművelet végrehajtása.
Augusztus 3–Augusztus 9 – Totalize hadművelet, csapda a visszavonuló német páncélosoknak.
Augusztus 16 – Dragoon hadművelet, újabb nagyerejű partraszállás, augusztus 15-én a fő támadás előtt ejtőernyős különítmények landoltak