Olaszország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Nemzeti mottó: nincs | |||||
| Himnusz: Il Canto degli Italiani | |||||
 |
|||||
| Főváros | Róma |
||||
| Államforma | Parlamentális köztársaság | ||||
| - Köztársasági elnök | Giorgio Napolitano | ||||
| - Miniszterelnök | Romano Prodi | ||||
| Hivatalos nyelv | Olasz | ||||
| Alapítás | |||||
| - Egyesítés | 1861. március 17. | ||||
| - Köztársaság kikiáltása | 1946. június 2. | ||||
| Csatlakozás az EU-hoz | 1957. március 25. (alapító tag) | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 301 318 km² (71.) | ||||
| - Víz (%) | 2,4 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2006-os becslés | 58 883 958 (22.) | ||||
| - 2001-es népszámlálás | 57 110 144 | ||||
| - Népsűrűség | 195 fő/km² | ||||
| GDP | 2006 | ||||
| - Összes | 1,78 millárd (7.) PPP: 1,727 milliárd |
||||
| - Egy főre jutó | 30 200 (20.) PPP: 29 700 |
||||
| HDI (2004) | 0,940 (17.) – magas | ||||
| Pénznem | Euró (€) (1999 előtt olasz líra) (EUR) |
||||
| Időzóna | CET (UTC+1) | ||||
| - Nyári időszámítás | CEST (UTC+2) | ||||
| Internet TLD | .it |
||||
| Hívószám | +39 |
||||
Olaszország (hivatalosan az Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) egy független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Olasz-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát. Az olaszok saját országukat lo Stivale-nak (magyarul a csizma), il Bel Paese-nak (magyarul a csodálatos ország) vagy la Penisola-nak (magyarul a félsziget) hívják. Északon Franciaország, Svájc, Ausztria és Szlovénia alkot vele szárazföldi határt. Olaszország területébe beékelődve helyezkedik el két független törpeállam, San Marino és Vatikánváros.
Olaszország számos jól ismert, befolyásos európai kultúra otthona volt, például az etruszkoké, a görögöké és a rómaiaké. Fővárosa, Róma, történelmi világváros, mint az ókori Róma és a katolikus egyház bölcsője. Több mint 3000 éven keresztül az ország népvándorlásokon és inváziókon esett át a középkorban a germánoknak, keltáknak, frankoknak, szaracéneknek és normannoknak köszönhetően. Ezt a korszakot az olasz reneszánsz követte, mely során a különböző városállamok részvételével az háborúk pusztítottak az országban. Olaszország az egyesítése előtt több kisebb királyságból állt. Az olasz monarchia és a két világháború alatt az állam rengetek konfliktuson esett át, mielőtt megalakult a ma is létező Olasz Köztársaság.
Olaszország ma egy magasan fejlett ország a világ 7. legnagyobb GDP-jével és a 17. legnagyobb emberi fejlődés indexével. A G8 tagja és az Európai Unió és a NATO egyik alapítója. 2007. január 1-jétől az Egyesült Nemzetek Szervezetének biztonsági tanácsának nem állandó tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, határai
Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appenini-félszigeten, két nagy szigeten, Szicílián és Szardínián terül el, valamint sok kisebb sziget tartozik hozzá. A Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adriai-tenger, a Tirrén-tenger, a Jón-tenger és a Ligur-tenger.
Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják. Északon Franciaországgal, Svájccal, Ausztriával és Szlovéniával határos. Olaszország területén enklávéként fekszik a Vatikán és San Marino.
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
- Alpok:
Olaszországban az Alpok két nagyobb részre osztható:
- a Nyugati-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak, mint a Monte Bianco (franciául Mont Blanc, 4807 m), a Cervino (svájci Matterhorn, 4478 m) és a Monte Rosa (4633 m). A hegyláncok között hágók biztosítják évszázadok óta a közlekedés lehetőségét.
- a Keleti-Alpok legszebb vonulatai mészkő és dolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a Dolomitok vonulata, melynek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, melyek vonzzák a turistákat is, mint a Garda-tó olasz Lago di Garda, a Lago Maggiore, a Comói-tó olasz Lago di Como, vagy a Luganói-tó.
- Appeninek:
A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó Appenninek vonulata. A hegység a Pó folyó déli szegélyét kíséri, észak-déli itányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis, mészkő, homokkő). Az Appeninek legmagasabb csúcsa az Abruzzókban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vulkánok egy része még ma is aktív: a Vezúv, az Etna és a Stromboli.
- Pó-alföld:
A Pó-alföld harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára.
Szigetei földrajzi csoportosítás szerint:
- Szicília (olaszul Sicilia)
- Szardínia (olaszul Sardegna)
- Toszkán szigetvilág (olaszul Arcipelago Toscano)
- a Tirrén-tenger szigetei
- az Adriai-tenger szigetei
- a Ligur-tenger szigetei
- a Jón-tenger szigetei
- tavi szigetek
- lagúnák szigetei: Murano, Burano, Torcello, Grado
[szerkesztés] Vízrajz
 Gela
Livorno
Porto Torres
Oristano
Porto Foxi
Catania
Reggio di Calabria
Taranto
Savona
La Spezia
Pelagie-szk.
Jón-tenger
|
| térkép szerkesztése |
Folyói
- Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyói a Pó (652 km) és az Adige (410 km). A Pó Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak.
- Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 m) és a Tevere (az egykori Tiberis).
Tavai
Olaszország legnagyobb tavai – a Garda-tó, a Lago Maggiore és a Comoi-tó – az Alpok lábánál fekszenek.
- alpesi és előalpesi tavai: Lago d'Orta (Cusio), Lago Maggiore (Verbano), Lago di Endine (Spinone), Lago di Como (Lario), Lago di Lugano (Ceresio), Lago d'Iseo (Sebino), Lago d'Idro (Eridio), Lago di Garda (Benaco)
- központi – tavak: Lago Trasimeno, Lago di Bolsena, Lago di Vico, Lago di Bracciano, Lago Albano, Lago di Nemi, Lago di Massaciuccoli, Lago di Martignano
- a tengerpartokhoz közel fekvő tavak: Averno, Fusaro, Lucrino, Miseno, Patria
- a Sila tavai: Ampollino, Arvo, Cecita (vagy Mucone)
- lagúnák, parti tavak: Laguna di Grado, Laguna di Marano, Velencei lagúna (Laguna di Venezia), Valli di Comacchio, Lago di Lesina, Lago di Varano Mare Piccolo di Taranto, Mare Grande di Taranto, Laguna di Sabaudia, Laguna di Orbetello, Stagno di Cagliari, Stagno di Marceddi, Stagno di Santa Giusta, Stagno di Cabras.
[szerkesztés] Éghajlat
Olaszország éghajlata mediterrán: a tél enyhe, csapadékos; a nyár forró, csapadék nélküli.
Néhol az éghajlat száraz kontinentális.
[szerkesztés] Geológia
Európában Olaszország a vulkánkitörések és földrengések földje: a 20. században olasz földön mintegy 100 nagyobb erejű rengést regisztráltak. A legpusztítóbb földrengések az elmúlt időszakban a következő területeken zajlottak le:
- 1908: Reggio Calabria és Messina
- 1915: Avezzano
- 1929: Bologna
- 1932: Abruzzo
- 1968: Belice
- 1976: Friuli
- 1980: Irpinia
- 1997: Umbria és Marche
- 2002: Puglia.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Olaszország nemzeti parkjai:
[szerkesztés] Történelem
Fő szócikk: Itália történeteA magyar szóhasználatban Olaszországnak az 1861 óta fennálló egységes olasz államot nevezzük (az egységes olasz államot Garibaldi hozta létre.), míg az ország korábbi területét a történelmi Itália név jelöli.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Az 1948. január elsején életbe lépett alkotmány alapján Olaszország parlamentáris demokratikus köztársaság.
Köztársasági elnök (Presidente della Repubblica): A köztársasági elnököt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésén hétéves időszakra választja kétharmados többséggel. A kétharmados többség azonban csak az első három fordulóban szükséges; ha ez nincs meg, a negyedik fordulótól egyszerű többség is elegendő. Jelenleg az 1999-ben megválasztott Carlo Azeglio Ciampi az államfő, mandátuma 2006 májusában jár le. A köztársaság kikiáltása óta ő a tizedik e tisztségben. A köztársasági elnök a nemzeti egységet képviseli. Hatáskörébe tartozik az általános választások kiírása, parlament első ülésének kitűzése, a kormányfő javaslatára a miniszterek kinevezése, népszavazás kiírása, a nagykövetek kinevezése, a nemzetközi egyezmények ratifikálása. Ő a fegyveres erők legfőbb parancsnoka, a honvédelmi bizottság elnöke, s formailag ő a Legfelső Igazságügyi Tanács elnöke is. Jogkörébe tartozik még a köztársasági kitüntetések odaítélése. E hatáskörök többnyire formálisak.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A Parlament két kamarából áll: a Szenátusból és a Képviselőházból. A képviselőket öt évre választják. Választható bármely szavazati joggal rendelkező állampolgár, aki betöltötte a 25. (képviselőknél) illetve 40. (szenátoroknál) évet.
A 315 tagú Szenátust (Senato) tartományi alapon választják. Egyik tartománynak sem lehet hétnél kevesebb szenátora, ez alól kivétel Molise, amelynek kettő és Valle d’Aosta, amelynek egy szenátora van. Örökös szenátusi tagok ezenfelül a volt államfők és néhány kiemelkedő személyiség, akiknek e rangot a köztársasági elnök adományozza. A Szenátus elnöke Marcello Pera (Forza Italia), székhelye Rómában, a Palazzo Madamaban található.
A 630 tagú Képviselőházat (ún. Camera dei Deputati) közvetlenül választják az allampolgárok. Elnöke Pier Ferdinando Casini (Kereszténydemokrata Centrum), székhelye a Montecitorio épületében, Rómában található.
A törvényhozási folyamatban a két ház azonos súlyú, minden törvényt azonos szöveggel mindkét házban el kell fogadni, ahhoz hogy érvénybe lépjen.A képviselőház és a szenátus elnökét a két testület választja egyszerű többséggel. A képviselőház elnöke Pierferdinando Casini, a szenátusé Marcello Pera. A képviselőket mentelmi jog illeti meg, tehát nyomozás vagy vád alá csak akkor kerülhetnek, ha ehhez előbb a parlament hozzájárult. Jogszabályokat nemcsak a parlament hozhat, hanem a tartományi tanácsok és a helyi önkormányzatok is. Ezeket azonban 60 napon belül a parlamentnek is jóvá kell hagynia, mert ha nem, érvényüket vesztik.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Lásd még: Olaszország régiói, Olaszország megyéi
Olaszország 20 régióra vagy tartományra (regione) oszlik, amelyek közül a *-gal jelöltek autonómiát élveznek. Valle d’Aosta kivételével a többi régió megyékre (provincia) oszlik.
- Abruzzo
- Basilicata
- Calabria
- Campania
- Emilia-Romagna
- Friuli-Venezia Giulia *
- Lazio
- Liguria
- Lombardia
- Marche
- Molise
- Piemont (Piemonte)
- Puglia
- Szardínia (Sardegna) *
- Szicília *
- Toszkána (Toscana)
- Trentino–Dél-Tirol (Trentino-Alto Adige/Südtirol) *
- Umbria
- Valle d’Aosta *
- Veneto
[szerkesztés] Politikai pártok
- Kommunista Párt (Refundazione Communista)
- Néppárt (PPI)
- Forza Italia
- Nemzeti Szövetség
- Északi Líga
- Zöldek Pártja
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Fő szócikk: Olaszország hadereje
[szerkesztés] Demográfia
[szerkesztés] Népesség
Az ISTAT (Olasz Statisztikai Iroda) legutóbbi, 2005-ös adatai szerint az ország lakossága 58 751 711 fő, ami Olaszországot az Európai Unió negyedik (Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság), a világ 22. legnépesebb országa. 2006. júliusában az olasz népesség 0,2%-kal, 58 883 958 főre nőtt, ami főleg az imigránsoknak és az emelkedő átlagos élettartamnak (jelenleg 79,81 év) köszönhető. Ennek ellenére az népesség rohamosan öregszik, már ma öt lakosból egy nyugdíjas, és ha ez folytatódik, akkor 2050-re Olaszország lakossága a jelenlegi háromnegyedére csökkenhet. Európában ebben az országban az 5. legnagyobb a népsűrűség, ami 195 fő/km². A népsűrűség Észak-Olaszországban, Lombardiában és Piemont tartományokban a legnagyobb. Itt él az olasz lakosság egynegyede, és a milánói agglomerációkban több mint 7,4 millió fő lakik.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Legnépesebb városai (lakosság 2004. december 31-én):
- Róma – 2 553 873 fő
- Milánó – 1 299 439 fő
- Nápoly – 995 171 fő
- Torino – 902 255 fő
- Palermo – 675 277 fő
- Genova – 605 084 fő
- Bologna – 374 425 fő
- Firenze – 368 059 fő
- Bari – 328 458 fő
- Catania – 305 773 fő
[szerkesztés] Etnikai összetétel, nyelvi megoszlás, vallási megoszlás
- Népcsoportok: szárd (2%), rétorománok (1%), tiroliak (0,5%).
- A lakosság 99%-a katolikus.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
GDP (2004): 1 678 millió USD. Szektorok szerinti megoszlása: 65% szolgáltatás, 32% ipar és csak 3% a mezőgazdaság.
Olaszországban a dolgozó népesség száma 24 millió fő. 9 millió munkás 3 nagy szakszervezethez tartozik:
- Confederazione Generale Italiana del Lavoro (CGIL) – kb. 4,6 millió tag
- Confederazione Italiana Sindacati Lavoratori (CISL) – kb. 3 millió tag
- Unione Italiana del Lavoro (UIL) – kb. 1,4 millió tag.
A munkanélküliségi ráta: 8% (2004).
[szerkesztés] Mezőgazdaság
- A Pó-alföld a legjelentősebb mezőgazdasági terület: búza, kukorica, cukorrépa, rizs termesztése folyik. Emellett gyümölcsösök teszik változatossá az egyhangú tájat. Az állattenyésztés ágazatában kiemelkedő a tejelő szarvasmarha tenyésztése.
- A déli területeken jellemző a citrusfélék (narancs, citrom), a korai zöldségfélék, a szőlő és az olajfa termesztése, nevelése.
- A hegyvidékeken csak juh- és kecsketartásra van lehetőség.
[szerkesztés] Ipar
- Bányászata: Olaszország területe szegény ásványkincsekben. Kőolaj és földgáz a Pó-alföld déli részén található.
- Energiagazdasága: Szénhidrogén-tüzelésű hőerőművek és az Alpok folyóin épült vízerőművek biztosítják az ország villamosenergia-termelését.
- Feldolgozóiparának központjai:
- vaskohászat: Torino, Genova, Milánó, Nápoly, Bari, Taranto, Siracusa
- színesfémkohászat: Velence - Porto Marghera
- autógyártás: Milánó az Alfa Romeo és Torino a Fiat gyáráról nevezetes
- kőolajfinomítás: Genova, La Spezia, Nápoly, Brindisi, Augusta, Messina
- vegyipar: Milánó (Montedison, Pirelli)
- Olaszország a divatáru – ágazat fellegvára, két ágazata:
- textilipar: Milánó, Torino, Varese, Bergamo, Cremona
- cipőipar
[szerkesztés] Közlekedés
Maranello -Ferrari
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
- általános iskola(Scuola elementare) 6-11 éveseknek
- középiskola (Scuola media) 11-14 éveseknek
- gimnázium (Scuola superiore) 14-19 éveseknek
Olaszországnak több híres egyeteme van a legismertebb A Bolognai Egyetem ami egyben Európa legelső egyeteme volt 1088-ban alapították ,illetve a Páduai Egyetem Többi híres felsőoktatási intézmény:
- Modenai Egyetem
- Nápolyi Egyetem
- Sienai Egyetem
- Római Egyetem
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
Az ókortól napjainkig az itáliai művészet, építészet, irodalom sok kiemelkedő alkotása játszott jelentős szerepet. A zenében az opera terén nyújtottak alkotó- és előadóművészei magas teljesítményt.
- Építészet
- Képzőművészetek
- Neves festők: Giotto, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Raffaello, Tiziano.
- Irodalom
lásd még: Olasz költők, írók listája
- Filmművészet: A filmtörténethez Olaszország két irányzattal járult hozzá. A verizmus a némafilm korában gyökerező stílus volt, amely ragaszkodott a természetszerű beállításokhoz. A II. világháború után egész Európa filmművészetére nagy hatást gyakorolt az olasz neorealizmus. Az olasz új hullám nagy rendezői Federico Fellini, Michelangelo Antonioni, Pier Paolo Pasolini. Néhány nagy név az olasz filmcsillagok közül: Anna Magnani, Sofia Loren és Marcello Mastroianni. A 90-es évek nagy filmsikerei Giuseppe Tornatore és Roberto Benigni nevéhez fűződnek.
- Zene
- Híres zeneszerzők: Antonio Vivaldi, Gaetano Donizetti, Giacomo Puccini, Gioacchino Rossini, Giuseppe Verdi.
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
Az olaszok napi étkezésére az olcsó tésztaételek (pasta) jellemzőek. Olaszországban gyárilag többszáz félét készítenek. Ma már az országhatáron túl is elterjedt a spagetti, a makaróni, a lasagna, a canelloni, a tortellini, és tagliatelle. A tésztákat vagdalt húsokkal, mártásokkal, pestoval, zöldségekkel, gombával, felvágottakkal, hallal variálják, de feltétként használnak kagylót, rákot, tojást vagy füstölt szalonnát is.
Különleges olasz specialitás a világszerte elterjedt pizza, melyet gombával, sonkával, zöldséggel, tenger gyümölcseivel, hallal készítenek, majd a tetejére reszelt sajtot tesznek.
Desszertek közül olasz földön készül a világhírű olasz fagylalt (gelato), melyet itáliai cukrászok találták fel.
Az olasz itallapokon a bor foglalja el a legelőkelőbb helyet, az itáliai szőlőfajták többségét az igencsak borkedvelő rómaiak telepítették (és fogyasztották a nedűt szorgosan). Ismertek ezenkívül még a vermutok, mint a Cinzano, a Martini, vagy a Campari. Jó minőségű törkölypálinka a grappa.
Az olaszok erős eszpresszó kávéja világszerte elismert és nagy népszerűségnek örvend. Olasz földről terjedt el a capuccino is.
[szerkesztés] Sport
- A labdarúgás a fő nemzeti sport és az olaszok ismertek a labdarúgás iránti rajongásukról. Olaszország csapata négyszer nyert világbajnokságot: 1934-ben, 1938-ban, 1982-ben és 2006-ban.
- Autóverseny: Forma-1
[szerkesztés] Ünnepek
- Capodanno – január 1. (Újév napja)
- Epifania – január 6. (Vízkereszt)
- Az Olasz Egység Napja – március 18. (1861) (nem hivatalos munkaszüneti nap)
- Festa del Santo Patrono (Velence) – április 2. (Szent Márk ünnepe)
- Venerdi Santo – Nagypéntek (nem hivatalos munkaszüneti nap)
- Pasqua – Húsvét
- Lunedi dell'Angelo – Húsvéthétfő
- Festa della Liberazione – április 25. A Felszabadulás Ünnepe, 1945-ben a második világháborús harcok vége Olaszországban, Nemzeti Ünnep
- Festa del Lavoro – május 1. (A munka ünnepe)
- Festa della Repubblica – június 2. A Köztársaság Napja (1946-ban ezen a napon az olaszok népszavazás útján döntöttek a köztársaság mellett). Június 2. Garibaldi-emléknap is: 1882-ben ugyanezen a napon hunyt el a híres olasz szabadsághős.
- Festa del Santo Patrono (Firenze) – június 24. (Keresztelő Szent János ünnepe)
- Festa del Santo Patrono (Róma) – június 29. (Szent Péter és Pál apostolok ünnepe)
- Assunzione – Ferragosto – augusztus 15. (Szűz Mária mennybemenetele)
- Festa del Santo Patrono (Nápoly) – szeptember 19. (San Gennaro)
- Tutti i Santi – november 1. (Mindenszentek ünnepe)
- Festa del Santo Patrono (Milano) – december 7. (Szent Ambrus)
- Immacolata – december 8. (Szeplőtelen Fogantatás ünnepe)
- Natale – december 25. (Karácsony)
- Santo Stefano – december 26. (Karácsony, Szent István napja)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Olaszország térkép
- olaszvarosok.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Olaszország hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
- olasz-sipalya.lap.hu (linkgyűjtemény)
- olasz-vásárlás.lap.hu (linkgyűjtemény)
- olaszgyogyfurdo.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Olaszország.wyw.hu (linkgyűjtemény)
- Térkép Kalauz – Olaszország térkép
[szerkesztés] Források
- Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
- Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
Based on work by