Szent Ilona császárné
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Flavia Iulia Helena, más néven Szent Ilona, Szent Heléna (Drepanum, (ma: Karamürsel) 248. – kb. 329.) Constantius Chlorus első felesége, Nagy Konstantin császár édesanyja. A hagyomány neki tulajdonítja Jézus keresztjének megtalálását.
Születési helyét biztosan nem ismerjük, a kutatók a Nikomédiai öböl partján fekvő Drepanumot valószínűsítik, mivel 327-ben Nagy Konstantin császár a várost édesanyjáról Helanapolis-nak nevezte el. Gyerekkoráról nem sokat tudunk. Szent Ambrus szerint apja vendéglős volt.
Constantius Chlorushoz ment feleségül, azonban amikor császár lett 289-ben elbocsátotta Ilonát, és Maximianus császár mostohalányát, Teodórát vette el. Amikor 306-ban Konstantin lépett a trónra, maga mellé vette a császári udvarba édesanyját, és császárnői (Augusta) címet adott neki, valamint szabad rendelkezési jogot a kincstár felett. Ekkor verették Ilona képét a pénzérmékre is.
326-ban a Szentföldre zarándokolt, bejárta a kereszténység szent helyeit, templomokat építtetett Betlehemben, az Olajfák hegyén.
A 4. század végéről való legenda szerint a Golgotán megtalálta Jézus és a két lator keresztjeit, és a keresztrefeszítés eszközeit is. A szegekből koronát és lovának zablát készített, a keresztet pedig Rómába vitette és felépítette a Szent Kereszt (Sante Croce in Gerusalemme) bazilikát. Szintén az ő nevéhez kötik a napkeleti bölcsek jelenleg a kölni dómban őrzött maradványainak megtalálását is.
Szentként tisztelik, ünnepe a katolikus egyházban augusztus 18-án, az anglikán és ortodox közösségekben Konstantinnal együtt május 21-én, az etióp egyházban szeptember 15-én van.
Based on work by