Szentes–Csongrádi Tisza-hidak
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csongrád és Szentes között két híd található a Tiszán.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A vasúti híd
A 147-es számú Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonalon található a Szentes-Csongrádi vasúti Tisza-híd. Az itt állt első hidat két év építés után 1903-ban adták át közúti hídként. A vasút átvitele a közúti forgalom mellett az eredeti tervekben is szerepelt - 1906-tól 1981-ig közös közúti-vasúti hídként szolgált. A kilenc nyílású és 420 méter hosszú volt; 118,7 m-es medernyílása a leghosszabb volt akkoriban a vasúti hidak között az országban.
A híd mindkét világháborúban sérüléseket szenvedett. 1919. július 21-én a magyar Vörös Hadsereg a tiszai hídfőből támadva felszabadította Szentest a román megszállás alól; azonban a 24-én indult román támadásban 26-ára a magyar erők a Tisza jobb partjára szorultak vissza. A harcokban a híd egyik rácsszerkezete megsérült, a háborús kárt a MÁV saját költségén javította. 1920-ban újra átadták a forgalomnak.
A második világháborúban nagyobb volt a kár; a hidat 1944. október 8-án hajnalban (más források szerint délben) robbantották fel német csapatok (az algyői híddal egy napon). Két nyílás semmisült meg a kilencből: a meder fölötti és egy szomszédos. Október 9-én Vastagh György ezredes ellentámadásban visszafoglalta a szentesi hídfőt, így több száz szovjet páncélosok által körülzárt magyar honvédnak biztosította az átjutást a túlpartra. A támadás közben maga is megsebesült, másnapra életét vesztette a kecskeméti kórházban. Hőstette elismeréseként halála után megkapta a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet, nevét ma emléktábla őrzi a szentesi hídfőnél.
A híd kijavítása két évig tartott, 1946 december 16-án adták át újra a forgalomnak. A 120 m-es nyílást új pillér beépítésével, a magyarcsanádi Maros-híd ártéri nyílásával és egy hadihídszerkettel hidalták át. A megoldás nem volt a legjobb, mégis 40 évig maradt így használatban. A közúti híd 1981-es átadása után 1986-ban a vasúti hidat is teljesen újjáépítették: az új híd háromnyílású (107+120+107 m) lett rácsos hegesztett acélszerkezettel. Átépítéskor eltávolították az 1946-ban szükségszerűen betoldott pillért is.
[szerkesztés] A közúti híd
Az 1981-ben épült híd a 451-es számú Kiskunfélegyháza–Szentes közúton található. Az első feszített vasbeton Tisza-híd Magyarországon; A háromnyílású mederhíd középső nyílása építésekor a legnagyobb volt a vasbeton hidak között (90 méter). Megépítésével tehermentesítették a vasúti hidat, ma az átmenő forgalom nagy része ezen keresztül zajlik. Tervezik egy külön sáv kialakítását rajta a Csongrádot Szentessel összekötő kerékpárút számára.[1]
[szerkesztés] Tervezők és kivitelezők
Vasúti híd, 1903
- Zsigmondy Béla (alépítmény)
- Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár, Danubius Egyesült Hajó és Gépgyár, Budapesti Szivattyú és Gépgyár (felszerkezet)
Vasúti híd, 1946
- Massányi Károly, Olasz és Széchy építővállalatok
Közúti híd, 1981
- Németh Kálmán
Vasúti híd, 1986
- Gáli Endre, Bazsó Gyula
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Dr. Tóth Ernő: Hidak Csongrád-megyében (Figyelem! A link a Google gyorsítótárára mutat, a tartalom akármikor törlődhet!)
- Szentes Helyismereti Kézikönyve
- Vastagh György életrajza
