Zsigmondy Béla
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Zsigmondy Béla (Pest, 1848. március 7. - Budapest, 1916. június 12.) magyar gépészmérnök, hídépítő. A mélyfúrási technika kiváló szakértője, több ártézi kút építője.
Tanulmányait 1858-ban kezdte meg pesti evangélikus főgimnáziumban, 1870-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a Zürichi Egyetemen. Hazatérése után nagybátyjával (Zsigmondy Vilmos bányamérnökkel) ártézi kutak fúrásába kezdtek. Hódmezővásárhely volt az első város, amely ártézi kutat fúratott magának (1880), később több alföldi város követte a sorban (Békéscsaba, Mezőtúr, Nagyszalonta, Szarvas, Szeged, Szentes). Zsigmondy elismert tekintéllyé vált talajfúrások terén, nem csak kutak esetében. Ő oldotta meg az 500 méternél mélyebb fúrások technikai problémáit. Dolgozott Szeged árvíz utáni újjáépítésekor végzett talajvizsgálatokon, 1890-ben Mátranovákon szénkutató fúrást végzett, ő végezte az Országház talajvizsgálatait is.
1894-től hídépítésben is dolgozott több Tisza- és Duna-híd pillérjének alapozásán:
- Ferenc József-híd (a mai Szabadság híd)
- Margit híd Martgit-szigetre vezető szárnya
- Erzsébet híd
- komáromi Kis-Duna-híd
- csongrádi Tisza-híd
Based on work by