New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Arthur Conan Doyle - Wikipedia, entziklopedia askea.

Arthur Conan Doyle

Wikipedia(e)tik

Arthur Conan Doyle
Arthur Conan Doyle

Sir Arthur Ignatius Conan Doyle (1859ko maiatzaren 22a - 1930ko uztailaren 7a) Edinburghen jaiotako idazle britainiar ezaguna, Sherlock Holmes pertsonaia (1887), mundu osoan ezagutzen den fikziozko detektibea, sortzeagatik ospetsu egin zena. Berari esker, detektibeen eleberriak izugarrizko bultzada jasan zuen, Sherlock Holmesen bitartez. Eleberri mota honen aitzindaria Edgar Allan Poe izan zen, berak sortutako Auguste Dupin detektibearen eskutik. Baina, Sherlock Holmesek eleberri mota hau herrikoi bihurtu zuen. Baina Doylek kasualitatez sortu egin zuen Sherlock Holmes.

[aldatu] Bizitza

Doyle Edinburghen 1859ko maiatzaren 22an jaio zen. Bere aita, Charles Altmont Doyle, estatuko funtzionarioa zen, baita margolaria ere noizean behin; bere amak, berriz, etxean lan egiten zuen baina literatura asko gustatzen zitzaion, eta horregatik bere eragina oso handia izan zen Doylengan.

Edinburgh-eko Unibertsitatean ikasi zuen Medikuntza. Bertan zegoela, Joseph Bell irakaslea ezagutu zuen. Irakasle honek joko analitikoak praktikatzen zituen bere ikasle eta pazienteen artean. Lehenengoz gaixoaren gaixotasuna esaten zuen igarpen hurbilduarekin eta ondoren, bere jatorria, familia, gustuak eta manerak. Irakasle honek eragin handia izan zuen Doylengan eta, Sherlock Holmesen sorkuntzari bidea eman zion.

Doylek 1885ean doktoratu egin zen eta, urte berean, Louise Hawkinsekin ezkondu egin zen, baina zoritxarrez, tuberkulosiak jota hil egin zen 1906ko uztailaren 4an.

Bere kontsultak ez zion ematen ondo bizitzeko adina diru, eta noizean behin eleberri txikiak idazten zituen. 1886an, izugarrizko eskaria izan zuen, Word & Lock etxeak 25 libera eskaini zizkion “ A Study in Scarlet” izenburuko liburu bat idazten bazuen. Nahiz eta eskaintza dohakabea izan, Doylek onartu egin zuen eta horrela hasi zen Sherlock Holmes sorrera.

Jakin beharra dago, ez Sherlock Holmes ez Dr. John H. Watson ez ziren horrela deituko hasiera batean. Sherlock hasiera batean Sherrinford izan zen, eta Watson, berriz, Ormond Sacker, baina azkenengo momentuan aldatu egin zituen. Gainera ez ziren 221B Baker Street-eko kalean biziko, baizik eta 221B Upper Baker Street-en.

Liburuen narratzailea Watson doktorea da, baina askoren ustez, Doyle bera da, hau da, Watson doktorea bera da istorioaren barnean (alter ego). Sherlock Holmes, berriz, Joseph Bellen “alter ego” da.

Sherlock Holmesen fama ez zen bat-batean gauzatu, bi urte pasa behar ziren fama hori lortzeko. Behin fama lortuta, Doyle nobelagile famatu bilakatu zen. Hortik aurrera, Sherlock Holmesen gainerako abenturak “Strand Magazine”an argitaratu zituen.

1893an, Sherlock Holmes hiltzea erabaki zuen, “hedadura handiko lanak” egiteko asmoz. Erabaki horrek ondorio latzak sortarazi zituen: bere amak hitz egiteari uko egin zion, irakasleak bere etxea eta “Strand Magazine”ko bulegoak setiatu zituzten, mehatxatuak jaso zituen, eta munduan zehar Sherlock Holmesen aldeko erakundeak sortu egin ziren. Arthur ahaztu egin zitzaion: “heroi bat hiltzen baduzu, mito bati bizia ematen buruzko”. Horrexegatik bere sorkaria berpiztea erabaki zuen eta berari buruzko istorioak idazten jarraitu zuen ,1907an ,Jean Leckierekin ezkondu zen.

Bere azkeneko urteak gizon nekatu eta mindu batenak izan ziren. Azken urte hauetan ideia enpiristei jarraitu zien eta haren munduan sinisten hasi zen, horregatik idatzi zuen “The Coming of the Fairies” liburua. 1930eko uztailaren 7an, bihotzeko batez hil egin zen bere Sussex-eko etxean, bere emazte Jeani esanez: «guztien artean abenturarik handien eta loriatsueneruntz noa».

[aldatu] Ikus, gainera

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu