Árkosi Benedek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Árkosi Benedek (Gelei, másképp Tegző) (Árkos, ? - 1660) unitárius tanár
[szerkesztés] Élete
Kolozsvárott az unitáriusok kollegiumában tanult és ott volt tanársegéd 1636-ig. Mint hirneves szónok a főurak temetésén többnyire ő mondott beszédet vagy verset. 1636. szeptember 9-én Olaszországba a padovai akadémiára ment a bölcseleti és orvosi tudományok hallgatására. 1642-ben Frankfurtban orvosdoktori oklevelet nyert. Mikor 9 évi külföldi bújdosása után hazafelé utazott, Linzben elfogták és Bécsbe vitték; később szabadságát ugyan visszanyerte, de száműzték. Gelén négy hónapig tartózkodott és azért, mert a király parancsának ellenszegült, ismét fogságba került; míg végre 1645. január 24-én a soha vissza nem térésről reversalist adván, május 6-án Kolozsvárra jutott, ahol az iskola egyik tanári hivatalát töltötte be. Viszontagságos életének 1660-ban az Erdélyben átalánosan dúló pestis vetett véget.
[szerkesztés] Munkái
1. De laudibus philosophia et medicinae. Patavini, 1639.
2. De theologiae dignitate et praestantia. U. ott, 1639.
Következő munkái: Adnotationes ad ideam philosophiae naturalis a Burgersdicio exhibitam anno 1655. De locis SS. literarum inter trinitarios et unitarios controversis. Az hitbeli minden napokra irattatott és sokféle szükségeikhez alkalmaztatott imádságos könyv kéziratban maradt.
Based on work by