Írásbeli kommunikáció
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A verbális kommunikáció írásos formájának is kialakultak a konvenciói: korlátozottabbak és szabályozottabbak lettek. Gondolataink írásos szerkesztését szövegelrendezésnek nevezzük. Kommunikációs jelentősége, hogy az írásos formának maximális összhangban kell lennie az írói szándékkal. A fogalmat Walter Nash vezette be „Design in Prose” c. munkájában.
[szerkesztés] A szöveg programozása több probléma megoldását veti fel
- az információ szegmentumok milyen sorrendben kövessék egymást, a köztük levő kapcsolatot hogyan jelöljék
- milyen mértékben lehet eltérni a fő expozíciós vonaltól
- szükség van-e ismétlésre, ismétlő összefoglalásra
- a megjelenési formák végtelenek, de mégis a kialakult konvencionális formákat használjuk.
- néhány közülük olyan sematikussá vált, hogy elvesztette információ tartalmát.
- a szöveg külső megjelenése része és hordozója a tartalomnak
- a szöveg grafológiája az elrendezésben jelentkező megkülönböztető jegyének egyik aspektusa, amely képes kifejezni azt a kommunikációs célt, amiért a szöveget létrehozták és a nyelvet a cél szolgálatába állították
- a szövegelrendezés alkalmas bizonyos paralingvisztikai elemek részleges jelölésére írásban. (pl. hangerőt, hangnem váltást jelölhetnek, a szöveg előadásának ritmusát, időzítését, érzelmi hangsúlyozását jelölhetik)
- képes egyidejüleg a látó- és hallóidegekre hatni, vagyis a vokális előadás képzetét kelteni.
[szerkesztés] Szintek
Két szintje van:
[szerkesztés] Első szint
- A szövegelrendezés változatai - a szöveg sorokra, szakaszokra, bekezdésekre, részekre tagolódása
- A szöveg retorikai megtervezése - a szövegkohézió létrehozása
- A szöveg értelmi tagolását és vizuális megkomponálását újabban szöveg tervezésnek (design) nevezzük.
[szerkesztés] Második szint
A szövegtan körébe tartozik. A szöveg tervezés igényét a tömegsajtó hívta életre:
- szükséges, hogy olyan sajtótermékek legyenek, amelyek vizuálisan vonzzák az újságolvasót, az újság teljes vagy részleges elolvasására késztessék.
- a modern újságírás, szerkesztés alapja
- a szöveg vonzó, vizuális csomagolását jelenti
- ez alakítja ki az újság belső elrendezését, és a szöveganyagok hierarchiáját.
- megteremti az újság globális arculatát is
[szerkesztés] Szerkesztési alapelvek
- egyszerűség
- áttekinthetőség
- hangsúly
A modern újság formátum: modulus design fogalmon alapul (Thomas Berner)
[szerkesztés] Szöveg elrendezése
A szöveg elrendezése lehet horizontális és vertikális alapú. Ideális eset az, ha az újság szöveg hasábjai azonos hosszúságúak, a sorok elhelyezkedése inkább horizontális. A modulok esteében az olvasót irányítja, célja a figyelemfelkeltés. A modulok elhelyezése az újságlapon horizontálissá kezd válni, háttérbe szorult a vertikális szedés. A vertikális modulok használata csökkent: a 20 cm, - nél rövidebb és alcím nélküli szövegeknél azonban ajánlott. A szedéstükör szélesebb, tehát könnyebben olvasható. Vizuális modulok használata javasolt, stiláris jelentősége van: belső feszültségeket teremt, a kontrasztnak a két szedésforma között figyelemfelkeltő szerepe van.
Standard újságformátum a hat hasábos három elem tekintetében egységes: díszítő elemek, betűtípus és változat, levegő (térköz) alkalmazásában fontos a szín ill. a színszimbolika, lénia alkalmazása, a logók, a hirdetések, reklámok elrendezése. Ezek alakítják ki az újság tipográfiai vagy grafikai stílusát. A tipográfiai nyelv tanulmányozása Zsolnay Béla nevéhez fűződik (Zsolnay módszer az olvasás tanítására). Szerinte a tipográfiai nyelv látható nyelv, az írás esztétikájának kiindulópontja, az a nyelv pszichológiai tény lehet, hogy a művelt beszélő tudatában az egymással asszociált hangcsoport és jelentés, valamint a kettőt kísérő hangulati hatások mellett bármikor felidézhető az adott hangcsoport szimbolikus ábrázolásának, leírásának képe is.
[szerkesztés] A tipográfiai betűk vizsgálata
- a betű graféma ábrázoló formája
- az ábrázoló formák térbeli mérete
Alkalmasak értelmi árnyalásra, jellemző, hogy a sorhoz tartozó betűváltozatok jelentésárnyaló szerepe csak a részbeli korrelációjukban érvényesülhet. A tipográfia gyakorlatában a betűnagyságot pontrendszerben állapítják meg.
[szerkesztés] Cicero: 12 tipográfiai pont
A betű nagyságot a szakmai gyakorlat állapítja meg. A betűtípusokat, változatokat nemzetközileg állapítják meg számos szempont, tényező figyelembevételével. Tényezők:
- a betű alakja (szélesség és magasság aránya)
- a betű formája (kereszteződő vonalak viszonya a fővonalhoz)
- a betűt alkotó vonalak vastagsága
- a betűvégződések milyensége (talpas, talpnélkül)
- a betűtengely állása
- a betű felépítési módja (vonalvezetése, vagy az alkalmazott rajz, technika)
[szerkesztés] Betűtipusok
Legalább 10 féle betűtípust használnak:
- velencei és reneszánsz antikvák
- barokk antikvák
- klasszicista antikvák
- talp nélküli és egyéb antikvák
- talp nélküli lineáris antikva
- betűtalpas lineáris antikva
- rott betűk
- dísz- és reklám betűk
- fraktúr típusok
- idegen betű típusok
- serif: a betű talpának megkülönböztető jelzései, amelyek megkönnyítik a horizontális sorok olvasását azáltal, hogy a szemnek rögzítési pontként szolgálnak. (a betűkép kialakításában van szerepe)
- sans serif: optikailag harmonikusak, hiszen vonalaik azonos vastagságúak és a betűk a vonal megszakadásával végződnek, de ez egyúttal a betűk megkülönböztetéséhez szükséges vonalkontraszt hiányát is jelenti. (hosszabb szöveg olvasására alkalmatlanok, de reklámnál jók.
[szerkesztés] Használatuk
Rövid szövegeknél a talpnélküli betű, folyamatos szövegeknél inkább a talpas betű a használatos. A betűméret 8 és 11 pont között a leggyakoribb. A betűsor hossza maximum 16 ill. 18 ciceró. A térköznél az egy pontos a szokásos, jelentése: 10 pontos mezőn 9 pontot foglal el a szöveg. 0,5 pont – 9 pont szöveg – 0,5 pont – 0.5 pont – 9 pont szöveg – 0,5 pont – 0,5 pont – szöveg Minél nagyobb a betűtest, annál nagyobb térköz szükséges. Modulus formátum: aranymetszet (Polükleitosz) Az tökéletes emberi test arányait számokban fejezte ki. 3 : 5 : 8 : 13 stb. Szövegtervezésnél, ha függőlegest és vizszintest akarunk osztani, és 8 a magasság, akkor 3 : 5 lesz a felület legexponáltabb pontja (logo, vagy embléma helye). Szín és színszimbolika: (Rudolf Arnheim: Vizuális élmény)
[szerkesztés] Színek a fizikai megjelenése
- többirányú színek (tarka)
- egyirányú színek (fehér, fekete)
[szerkesztés] Színek hangulati hatása
- telített – kékebbnél kékebb
- derített – fehérrel való világosítás
- tompított – feketével való sötétítés
- homályosított – szín szürkítése
- tiszta – vörös, sárga, kék
- törtszín – két tarkából létrejött szín
Alapszínek: vörös, sárga, kék másodlagos színek: narancs, zöld, viola A színek hatása: lila nyugtalanít, narancs serkent stb. fehér + fekete = szürke Színek használata: színnyomat, színes fotó ill. foltnyomat, színes lénia
[szerkesztés] Tipográfiai alapok
tipográfia: (típusokkal írni - görög) szöveges közlés megformálásával, a kép és a szedett anyag együttes elrendezésével foglalkozik. (típus: vert, vésett ábra = grafo: írni - síkművészet) alkotóelemei:
- betűk (legnagyobb)
- nyomdai díszek
- vonalak (léniák)
- foltok (képek)
- talpas (serif): kézírást utánozva
betűk:
- talpnélküli (sanserif)
[szerkesztés] Forma és alak szerint
- reneszánsz (XV.-XVI. sz.)
- barokk (XVII.-XVIII: sz.) – Times New Roman
- klasszicista (XVIII.-XIX. sz.)
- egyptienne
- groteszk (talpnélküli)
- Clarendon (újságbetű)
- varia (XX. sz.)
- eklektikus
- szecessziós
- art deco
- konstruktivisten
- epigraph
- dísz- és reklámbetű
- írott
- gót (XII.-XV. sz.)
- idegen
[szerkesztés] Ezek egy-egy betűcsaládon belül még lehetnek
- nagybetűk
- kiskapitálisok (akkorák, mint a kicsi, de olyanok, mint a nagy)
- kisbetűk
- F-ligatúra
- Verzál – állószámok
- Számtani műveleti jelek
- ékezetes és idegen
- indexek
- pénzügyi jelek
- speciális jelek
[szerkesztés] Betűtípus változatok
- Verzál – álló
- Kurzív – dőlt
- Fatt – félkövér
- Extra Bold – extra kövér
[szerkesztés] Pontrendszer
- 1 pont /p/ = didiot; 1 pont = 0,351 mm
- 2 pont /pt/ = pica; 2 pont = 0,367mm
- 3 pont: non plus ultra
- 4 pont: diamond
- 5 pont: pearl
- 6 pont: non pearl
- 7 pont: colonel
- 8 pont: petit
- 9 pont: borgis
- 10 pont: garmond
- 11 pont: kis ciceró
- 12 pont: ciceró
[szerkesztés] Alapszabályok
- Cím: (mindig más betűtípus)
- főcím, alcím (azonos, mint a főcím), felcím, köztes cím (helykitöltésre)
- Szöveg: talpassal (könnyebben olvasható),szerkesztésileg kifogástalan legyen (bekezdés, helyesírás,sorkizárás), a szövegek üssenek el egymástól, 3,5,8 oldalarányban legyen a kép és a szöveg
- oldal, oldalpár: - értékhierarchia (felső értékesebb), a harmadik oldal a legjobb
- kép, képaláírás, cím, szöveg – olvasási sorrend
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Róka Jolán - Kommunikációelmélet
Based on work by