Újfehértó

Újfehértó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén.

[szerkesztés] Története

A város határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak, írásos forrás azonban 1608-ban említi először a várost, Uj Fejertho falu néven. 1836. április 26-án mezővárosi rangot kapott, 1839-ben a lakosság több, mint 7000 fő volt. A mezővárosi ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenő forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. Gazdasági fellendülés vette kezdetét. Megépült a „sorbót” nevű városias épület és üzletsor, ekkor épültek a helyi nemesek kúriái, kastélyai is. A település ugyan később elvesztette a mezővárosi rangot, de a városiasodás, és a kulturális fejlődés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az első közkönyvtár, kávézó. 1941-ben majd 15 ezer fő volt Újfehértó népessége.

A Második Világháborúban 750 újfehértói halt meg, és közel ugyanennyien hadifogságba estek. A város demográfiai tetőpontját 1960-ban érte el, ekkor a népesség több, mint 15 500 fő volt. Ez azóta folyamatosan csökken, ma már csak közel 14 ezer. 1992-ben a városi ismét városi rangot kapott.

ÚJFEHÉRTÓ CÍMERE: A két szürke sáv jelképezi, hogy a várost hajdanán vizek vették körül, a kék sáv a hajdu vonatkozást tükrözi (Rákóczi Pál mintegy 100 ráchajdu családot telepített le Újfehértó területén). A korona jelképezi azt, hogy az 1836-1886-ig mezőváros volt, a búzakalász a mezőgazdasági termelésre utal, a szabja a hajduk jellegzetes fegyvere volt.