A Tragédia verselése

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kapcsolódó szócikk: Az ember tragédiája

Az ember tragédiája verses dráma, s mint ilyen, formailag nem egységes, az időmértékes és ütemhangsúlyos verselésű részek, s a különféle rímképletek a mű egészén át egymást váltják.

Bár a Tragédiát a legtöbb kritika formája miatt érte (fő hibája Arany szavaival élve, hogy „Madách erősebben gondol, mint képzel”, azaz a mű gondolati tartalma mögött elmarad annak nyelvi szépsége), a dráma verselése mégis figyelemre méltő, s a lírai betétek sokszor önálló versként is megállnák helyüket.

[szerkesztés] Állandó kísérők: a párbeszédes részek

[szerkesztés] Váltakozó forma: Lírai betétek

A kifejezetten lírai betétek különböző formájú rímes költemények, de ezeken kívül többfajta verselés is megtalálható.

A Tragédia formájától eltérően halljuk:

az Angyalok karát,
a 3 főangyal hozsannáját az Úrnak,
Cluvia dalát,
Hippia énekét
és a Londoni színben kiszűrődő halk dallamot...

[szerkesztés] Első szín

Az első színben hallható Angyalok kara félrímekkel ellátott hatodfeles és ötös jambusi sorokből épül fel, az eltérő szótagszámú sorok periodikusan váltogatják egymást. pl.:^[2]

Dicsőség a magasban Istenünknek,	A
Dicsérje őt a föld és a nagy ég,	X
Ki egy szavával híva létre mindent,	A
S pillantásától függ ismét a vég.	Y

A példában látható sorban az X és Y azonos végződésű sorok, így valójában bokorrímről beszélünk, a félrím azonban nem csak e négy sorra, de az egész Angyalok kara-monológra értelmezhető rímképlet.

Az Úr megszólalása után az Angyalok kara válaszol, de az előzőektől eltérő formában: a válasz félrímekkel ellátott, nyolc szótagos sorai trochaikus lüktetésűek.

pl.:

Azt hinn/éd, egy gy/önge /lámpa,	A
S mégis millió teremtés	X
Mérhetetlen nagy világa.	A
Két golyó küzd egymás ellen	Y

A három főangyal ötödfeles, 9 szótagú, félrímes jambusokban dicsőíti az Urat.

[szerkesztés] Római szín

Később, a római színben a kéjhölgyek megszólalásai tekinthetők lírai betétnek, Cluvia páros rímű ötödfeles jambusokban beszél:

Bolond/ világ v/olt hajd/anában:	A
Lukréciát az özvegy ágyban	A
Hogy megkereste szép gavallér	B
Nem lángol ajka, több kéjt nem kér,	B
Tárt szűvel nem fut bordélyházba,	A
Hideg vasat merít magába.	A

[szerkesztés] Londoni szín

Az utolsó lírai betéteket tartalmazó szín a londoni: a sokaság morajának zenéje 8-7 szótagos, félrímes trochaikus verssorokból áll:

Zúg az / élet /tenger/árja,	X
Mindenik hab új világ,	A
Mit szánod, ha elmerűl ez,	Y
Mit félsz, az ha feljebb hág? -	A

Ugyanebben a színben a kéjhölgy ütemhangsúlyos felező nyolcasokban (négy-négy szótagos sorok) énekel, páros rímeket használva:

Sárkányoktól / is kivívták	A
Egykoron az / aranyalmát -	A
Almák még most / is teremnek,	B
A sárkányok / rég kivesztek:	B

Nyegle verse szintén lírai betétnek tekinthető, félrímes ötös és ötödfeles jambusi sorok váltják egymást:

Félrébb/ az útból/! - tisztel/et nekem,	A
Megőszült tudományban a fejem,	A
Mig a természet titkos kincseit	X
Felástam ernyedetlen szorgalommal.	Y

^ Az időmértékes verslábakat a szokosástól némileg eltérően jelöltük: a vastag betűkkel szedett „szótagok” a hosszú, a jelöléssel el nem látottak a rövid szótagokat jelölik, a két "/" jel közé fogott rész pedig a verslábat.

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../a/_/t/A_Trag%C3%A9dia_versel%C3%A9se_f3be.html"

Kategória: Magyar irodalmi művek