Ajkait
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az ajkait (névváltozatban: ajkit) különleges borostyán (ásvány) féleség, nem kristályos (amorf) megjelenésű szerves ásványegyüttesek közé tartozó fosszilis ásvány.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai.
- Képlete:C10H16O.
- Szimmetriája: alaktalan, szimetria nélküli.
- Sűrűsége: 1,05-1,06 g/cm3.
- Keménysége: 2,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Hasadása: nincs.
- Törése: kagylósan törik, könyen szétesik, porlad.
- Színe: világos mézsárga, sárga, sötétsárga. vörösesbarna.
- Fénye: gyantafényű.
- Átlátszósága: vékony lemezei áttetszőek, csiszolatban a fényt megtörik .
- Pora: halványsárga, porítva fehér.
- Különleges tulajdonsága: alkoholban vagy savakban különböző mértékben oldódik.
[szerkesztés] Keletkezése
Különleges borostyánnak sorolják be. Kéntartalma a szokásosnál borostyánokénál magasabb. A hazai felsőkréta korú kőszéntelepek keletkezése során síklápi erdőségekben tenyésző fenyőfélék gyantájáből keletkezett. A sötétebb változat oxidációs folyamat eredményeként keletkezett, amire ezen példányok magasabb oxigéntartalma is utal.
[szerkesztés] Az ajkait elemi összetétele.
Tartalom megnevezése. | Világos sárga. | Sötét sárga. | Vöröses barna. |
---|---|---|---|
Szén (C) % | 81,59 | 80,38 | 79,01 |
Hidrogén (H) % | 10,20 | 11,00 | 9,89 |
Oxigén (O)% | 6,34 | 7,20 | 9,61 |
Kén (S) % | 1,87 | 1,42 | 1,49 |
[szerkesztés] Előfordulásai
Az ajkai kréta-kori barnakőszén telepes rétegsora összeségében 120 méter vastag. A termelésbevont három telepből a középső telep tartalmazza a legnagyobb mennyiségben. Ezt a telepet I. sz. telepnek, Borostyántelepnek régebben Gyantás-telepnek nevezik, de kisebb mértékben a többi széntelepben is megtalálható. A legalsó ugynevezett fekü telepben gyakran rovarmaradvány fossziliákkal található. Az Ajka melletti Csingervölgyben 1865 évben kezdték el a bányászatot. 1866-ban Hantken Miksa és Szabó József ismertették a "borostyánkő szerű gyanta" ásványt. Az ásványt apró lencsékben, gyakran borsószerű behintésben, ritkábban diónyi darabokban találták meg. Színe a világos mézsárgától a kénsárga árnyalaton át a vörösesbarna szinekben is előfordul. A Csingervölgyi bányákon kívül (Ármin akna, Kossuth akna, Jókai bánya) az azonos földtani keletkezésű és korú padragi bányákban is megtalálható (Táncsics akna, Hunyadi akna).
[szerkesztés] Kisérő ásványok
A kőszéntelepek jellemző ásványai.
[szerkesztés] Külső források
.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- Papp Gábor: A Kárpát-övezetben felfedezett ásványok, kőzetek és fosszilis gyanták története. Magyar Természettudományi Múzeum. Budapest. 2002.