Alkmaión (filozófus)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Krotóni Alkmaión, Peirithosz fia, Püthagorász tanítványa volt, hires hellén orvos és filozófus. Foglalkozott meteorológiával és asztrológiával is. Akméját Kr. e. 520 körülre teszik.
Szerinte a négy elem «meleg, hideg, nedvesség és szárazság» egyensúlya alapja az egészségnek, valamelyiknek túlsulya pedig a betegség előidézője. A lelket hahlatatlannak gondolta. Faborinusz szerint ő állította össze az első természetfilozófiai értekezést.
[szerkesztés] Orvoslás
Állítólag ő végzett először viviszekciót (élveboncolás) állatokon, és ő fedezte fel az Eustach-féle kürtöt és a látóideget. Felismerte, hogy a kecske látóidege az agyba vezet, ebből azt a következtetést vonta le, hogy általában az érzékelés központja az agy. A gondolkodás központjaként is a agyat jelölte meg.
Az egésséget az elemek a testben levő egyensúlyával magyarázta. Ha valamelyik elem uralomra kerül akkor betegséget okoz.
[szerkesztés] Irodalom
- Görög gondolkodók I. Kossuth Kiadó 1996.
|
Milétoszi iskola : Thalész · Anaximandrosz · Anaximenész Püthagoreusok : Püthagorasz · Alkmaión · Philolaosz · Arkhütasz Epheszoszi iskola : Hérakleitosz — Eleai iskola : Xenophanész · Parmenidész · Eleai Zénón · Melisszosz Posztparmenideánus pluralisták : Anaxagorasz · Empedoklész — Atomisták : Leukipposz · Démokritosz Szofisták : Prótagorasz · Prodikosz · Gorgiasz · Hippiasz · Kritiasz · Thraszümakhosz · Antiphón · Anonymus Iamblichi · pszeudo-Arisztotelész |
)
Based on work by