Alkotmánybíróság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az alkotmánybíróság olyan bírói testület, amely egyes jogállamokban az alkotmány végső értelmezéséért, illetve az alkotmánnyal ellentétes jogszabályok megsemmisítésért felelős.

Az alkotmánybíróság feladata, hogy a jogalkotás során elkövethető jogsértéseken keresztül a jogalkotó hatalmi ágakat ellensúlyozza. Az alkotmánybíráskodás az önmagukat jogállamként meghatározó liberális demokráciákra jellemző. Az alkotmánybíróságok nem részei a bírói hierarchiának, mivel nem bírói ítéleteket, hanem jogi normákat vizsgálnak fölül. Ilyen értelemben az alkotmánybíróság önálló hatalmi ágnak tekinthető.

Az alkotmánybíróságok felállításának gondolata a jelenlegi, önmagát jogállamként meghatározó Ausztriából ered. A jogállamok felfogása szerint az önkény ellenszere az, ha a közhatalmat gyakorlók (különféle rangú köztisztviselők) csak a jogszabályokban meghatározott eljárásokban, csak a jogszabályokban meghatározott aktusokat hajthatják végre. Ilyen jogállamként határozza meg magát Németország és Magyarország is.

A jogállamisággal szemben a joguralom elvét hangsúlyozó alkotmányossággal rendelkező országokban alkotmánybíróság nincsen, az ilyen országokban a hatalmi egyensúly fenntartását más eszközökkel általában a legfőbb bírói fórum gyakorolja (pl. Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok).

Lásd: A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága