Almádi István
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Almádi István (szováti), doboka megyei birtokos nemes, az útirajz-irodalom képviselője
[szerkesztés] Élete
Eleinte gróf Bánffi György, Doboka vármegyei főispán belső embere, dobokai alispán és főbiró volt (1675–1683.); majd 1690-ben a zernyesti diadal után Thököly Imre hadához csatlakozott és vele táborozott Erdélyben, a Havasalföldön; majd Nikápoly, Vidin, Nándorfehérvár, Karánsebes, Lippa s Jenő környékén. Részt vett a szalánkeméni ütközetben is. Egygyszóval a bujdosó fejedelem hű követője volt 1692 év végéig, mikor Thököly több erdélyi nemessel együtt hazabocsátotta őt Erdélybe. 1708-ban még élt, ekkor II. Rákóczi Ferenc híveként hallani felőle.
[szerkesztés] Műve
Erdélyi és törökországi útirajza, amelyet 1687–1694 közt írt, megjelent a Monumenta Hungariae Historiae II. osztályának XXIII. kötetében.