Ambrus Sándor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ambrus Sándor (1807. – Pátka, 1868. február 23.) magyar katolikus pap, egyházi író.
[szerkesztés] Élete
1833-ban szentelték pappá; plébános lett Csákberényben 1842-ben, esperes 1850-ben; később Pátkára helyezték át, ahol haláláig tevékenykedett.
[szerkesztés] Munkái
A „budapesti növendék-papság Munkálatai” I. kötetében 1833-ban lefordította két társával Justinus vértanú első apológiáját. Önálló munkái:
- Értekezés a hittanító, iskolaigazgató és kerületfelügyelői hivatalról. Székesfehérvár, 1841.
- Sz. István első magyar király érdemei. U. ott, 1843.