András és Pál apostol története
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
András és Pál apostol története, az 5–6. században keletkezett kopt nyelvű elbeszélés, az alvilágjárás műfajának egy sajátos alkotása.
Cselekménye szerint Pál apostol egyik tengeri útja során a vízbe ugrott, és a tengeren át elérte a halottak országát. Mikor társa, András erről értesül, szintén tengerre száll, és megkeresi a helyet, ahol Pál a vízbe merült. Egy pohár vizet önt a tengerre, mire az kettéválik az édesvíz előtt, s az előtűnő tengerfenékről Pál visszatér a hajóra, ahol beszámol tapasztalatairól. Ezután egy városba utaznak (feltehetőleg Alexandriába, az ott lakó zsidók azonban nem akarják bebocsátani őket. Pál egy fadarabbal a város kapujára üt, mire az kidől és elnyeli a föld. A kézirat itt megszakad.
[szerkesztés] Források
- Teológiai kislexikon
Based on work by