Vita:Arisztotelész logikája
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bárki is vagy, kedves 62.68.172.51, köszönöm a javításaid. Nem akarod folytatni? Az egészet átnézni? Hmm...? :-))) Gubb
szerintem nem kellett volna kivenni azt a kibogozhatatlanul összefüggőt, nekem is tetszett :) Alensha 2004. november 22., 00:32 (CET)
Akkor még írok majd ilyeneket, jó? Be kell vallanom, élvezettel fogalmazom az ilyen 10-20 soros körmondatokat, és csodálom a saját zsenialitásomat, amikor már-már én is elfelejtem a végükön, hogy mit akartam az elejükön; nem utolsósorban pedig határozott örömömre szolgál arra gondolni, hogy a jónép mennyit vakarja majd a fejét azon, hogy értelmezni tudja őket (mert értelmük azért van) :-))) Gubb 2004. november 22., 17:35 (CET)
(persze, csak vicceltem. egyszerűen csak képtelen vagyok terjengősség nélkül fogalmazni, és nem találok elegendő rövid szavakat; ennyi az egész) Gubb 2004. november 22., 17:35 (CET)
[szerkesztés] Autológus a terminus fogalmáról, a nyomomba lépő szakértőknek, ha lesznek
- A terminus fogalmát eredetileg a külföldi szakirodalom (talán Lukasewits nyomán, de csak találgatok) alkotta meg, tulajdonképpen "mondatrészt" (alany v. állítmány) értve ezen
- Magam a "terminus" kifejezést ennél szűkebb értelemben használom, ezen megkövetelendő szubsztanciális egységet értve. Ez magán a terminus fogalmán is dob egy kicsit, pontosítja; az arisztotelészi logika lényegesnek tartott része, a szillogisztika ugyan ettől semmivel sem lesz több vagy kevesebb; viszont hozzájárul több, egyébként fölöslegesnek tűnő szövegrész értelmezéséhez,
- Arisztotelész ezt a kifejezést sztem nem használja (nincs "találatom"), és nem is épít rá; általában a szillogisztikában példaként csakis egyszerű (egyszavas) terminusokat alkalmaz, így ebből a szempontból lényegi változást nem jelent. Azonban értelmezni értelmezi, legalábbis én így fogom fel a kifejezések egységére (egyszerűségére) vonatkozó szövegrészeket (Hermeneutika itt meg ott), és e tekintetben az én értelmezésem helyesebbnek tűnik, mivel világosan kimondja, hogy valami (kifejezés, szócsoport) nem attól egy, hogy egyzserre mondjuk ki, hanem akkor, ha mint fogalmi egység ("szubsztanciálisan") egy.
Mindez, a szakirodalomtól való eme eltérés némileg a Wikipédia: Nem saját kutatómunka megsértésének is felfogható (bár annak idején Grin beleegyezésével a lap követelményeinek ilyesfajta önállóságot kizáró irányelveit módosítottam, mert az eredeti irányelvek betartása lehetetlennek és értelmetlennek tűnt), ha valaki ezért reklamálni akar, tegye meg, de előbb olvassa végig a Hermeneutikát. Gubb
- Módosítottam Arisztotelész elméleteit ott, ahol ezt a magyarra való fordítás kényszerűvé teszi, vagy néhány olyan helyen, ahol nyilvánvalóan (és a forrásaim, pl. Sz. S. szerint is) hibás (a módosításokra mindig külön fel fogom hívni a figyelmet); ezek általában lokális jellegű módosítások, egyes kifejezésekre vonatkoznak, az egész elméletet nemigen érintik. Gubb.
- Idő hiányában nem foglalkozom az indukció és a definíció elméletével; ez a cikkből nagyon hiányozni fog, valaki majd megírja. Gubb
Based on work by