Augustini (ab Hortis) Keresztély
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Augustini (ab Hortis) Keresztély (Szilézia, Neus, 1598. december 6., mások szerint Késmárk–Nagylomnic, 1640. augusztus 21.) orvos.
[szerkesztés] Élete
Tanult Frankfurtban, Jénában, Lipcsében és Wittenbergben; 1619-ben Svájcba ment és Baselben 1620. április 6-án orvosdoktorrá avatták.
Hazájába visszatérve Késmárkon telepedett le, hol 1622-ben városi főorvossá választották. II. Ferdinánd súlyos betegsége miatt Bécsbe hívatta, ahol meggyógyította a királyt; ezért az udvari orvosává tette s 1631. április 6-án nemesi rangra emelte ab Hortis előnévvel. A király egyszersmind a bécsi fűvészkert alapításával is megbízta; munkája bevégezte után aranylánccal ajándékozta meg.
1626. január 13-án nőül vette Székely Zsuzsannát; ez alkalomra tiszteletükre egy latin üdvözletet nyomattak Kassán. Ezután nejének örökölt birtokára vonult Nagylomnicra, hol haláláig tartózkodott.
[szerkesztés] Munkái
- Von Art, Natur und Eigenschaften der Brummen... (Kaschau, 1626.)
- Kéziratban hátrahagyott munkái: De balsamo hungarico (ezt később Milleter és többen kiadták munkáikban) és: De gemmis Hungariae.
Magyarországi természetrajzi múzeumot szándékozott fölállítani; gyűjtéséről III. Ferdinándnak, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez írt levele tanúskodik.
 Keresztély)
Based on work by