Béke
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A béke a háború ellentéte. Míg a háború az erő uralmát jelenti, a béke az elismert jogét, legalábbis a szó elvi értelmében. A gyakorlatban a béke jelentheti az emberi jogok teljes tiszteletben tartását éppúgy, mint a két háború közötti felfegyverkezés időszakát. A béke jelenti továbbá a háború befejezését, melyet békeszerződés zár le, béketárgyalásokat követően, ahol a hadvislő felek megegyeznek egymás között, vagy külső bírák vagy hatalmak közreműködésével.
[szerkesztés] Jogi értelemben
A békekötés előkészítésére szolgálnak az úgynevezett békeelőzmények – preliminárék –, melyek a béke lényeges pontjait meghatározzák, s azért szükségesek, mert a végleges béke gyakran hosszas tárgyalásokat s előmunkálatokat igényel. A béke az előző viszálynak véget vet. A birtokállapotra vonatkozólag, amennyiben a béke eltérő intézkedéseket nem tartalmaz, a béke időpontjában fennálló állapot az irányadó, ez az úgynevezett status quo (latin: Status quo bellum res reliquit) vagy uti possidetis. Amennyiben a béke a háború előtti jogállapotot állítja helyre, status quo ante-ról (Status quo ante res fuerunt) beszélónk. A békeszerződés csak a ratifikációval válik hatályossá, mert jelentőségénél fogva azon nemzetközi szerződések közé tartozik, amelyeknél a gyakorlat a ratifikáció fenntartását külön kikötés nélkül is megköveteli. A békeszerződés végrehajtása ezért csak a jóváhagyás – ratifikáció – után követelhető, azonban az ellenségeskedések rendszerint már előbb, a tárgyalások céljából s tartamára kötött fegyverszünet folytán szűnnek meg.
A békehatározatok azonnal – azaz mihelyt a körülmények szerint lehetséges – hajtandóak végre. A béke feltételeinek meg nem tartását illetőleg megkülönböztetjük a béketörést és a békeszegést. A béketörés csak a béke utáni első időkben s annak végrehajtása előtt történhet, s a másik felet feljogosítja arra, hogy a békét hatálytalannak tekintve, a háborút folytassa. A békeszegés a szerződésszegés fogalma alá esik, és új háborúhoz vezethet. A békére annak tartalma irányadó, vannak azonban olyan következményei, melyek vagy feltétlenül, vagy – amennyiben a béke eltérő intézkedéseket nem tartalmaz –, külön kikötés nélkül érvényesek. A legnevezetesebb a közbocsánat (amnesztia) mindazon büntetendő cselekményekért, melyeket az egyik hadviselő félnek hozzátartozói a másik hadviselő félnek hozzátartozói ellen a háború tartama alatt elkövettek. Amióta azonban a nemzetközi jog elismeri, hogy a háború nem jelenti a teljes jogtalanság állapotát, s a jognak uralma a háború alatt teljesen nem szűnik meg, mindinkább kívánatossá válik a közbocsánatnak az eddigi gyakorlatokhoz képest történő megszorítása olyan értelemben, hogy azok a közönséges bűntettek, rablás, lopás, gyilkosság, melyeket a pártszenvedély sem menthet és tisztán aljas nyereségvágyból vagy magánbosszúból követtek el, ne eshessenek amnesztia alá.
[szerkesztés] Lelki béke
A lelki béke kifejezés nagyjából nyugalmat, tiszta lelkiismeretet jelent.
Based on work by