Böszörményi László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Böszörményi László (Kopocsapáti, 1823. május 15. – 1869. március 24.) országgyűlési képviselő

[szerkesztés] Élete

Középiskoláit Sárospatakon végezte, hol a jogot is kezdte hallgatni, melyet a pesti egyetemen végzett, hol ügyvédi oklevelet is nyert; aztán Nagykállóban telepedett le. 1848-ban ő is honvéd lett és a 48. zászlóaljhoz állott; részt vett Buda ostromában; jelen volt júniusi-júliusi Komárom körüli csatákban és mint honvéd százados kapitulált Komáromban. Visszament ezután Nagykállóba s folytatta az ügyvédkedést. 1861-ben Szabolcs megye megválasztotta főjegyzőjének, a nagykállói kerület pedig 1865-ben képviselőjének. Ez időtől fogva haláláig, mint az ellenzéki 48-as Függetlenségi Párt egyik vezére az országgyűlésen és a hirlapi pályán működött a fővárosban. 1867. április 1. alapította a Magyar Ujságot, melyet megroncsolt egészsége dacára 1868. június 20-ig szerkesztett; majdnem naponta irt bele cikkeket. Kossuth Lajos levelének közléseért sajtóperbe fogták, az esküdtszék egy évi fogságra itélte. A TBC-hez és szivbajhoz vízkór is járulván, fogságában meghalt. Beszédeit az országgyűlési naplók, a politikai napilapok és különösen saját lapja a Magyar Ujság közölte.

[szerkesztés] Munkái

1. Beszéde. Debreczen, 1861. (Révész Imre beszédével együtt.)

2. Beszéde. Pest, 1861. (Pap Jánoséval.)

[szerkesztés] Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996