Baranyi László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Baranyi László (nagyváradi) (Debrecen, 1729. január 17. – ?) magyar királyi testőr, később városi tanácsos

[szerkesztés] Élete

Református szülőktől származott; tanulmányait szülővárosában kezdte s Sárospatakon folytatta; bővebb kiképeztetése végett külföldre ment és Halléban 1747–1749. október 20-ig a jogot és teológiát, sőt a bonctant is hallgatta; ezután Szász- és Poroszországban járván egyetemre, visszatért hazájába. Mint ügyvéd Darvas József, Nógrád megye főjegyzője mellett jelen volt az 1751. évi országgyűlésen. Debrecenben lett aztán városi tisztviselő. 1760. június 16-án Bihar megye által Bécsbe küldetett a királyi testőrséghez. 1763 végén mint alhadnagy vált meg a testőrségtől és mint városi tanácsos foglalta el hivatalát Debrecenben, melyet 1774. áprilisig viselt, azután visszavonultan élt.

[szerkesztés] Munkái

• A geographia tudománynak első kezdete. Hála. 1749. (Névtelenül. 2. kiadás. Pest, 1787.)
• Heverés párnája, azaz a ki nem munkálkodik ne is egyék. Diószeg. 1789. (Németből fordítva. Névtelenül; Igy keresd s nevem fesd: V. előll. B. belőll, L. utol, áll ebből. Önéletrajzát versben irta meg a jelen munkában.)
• Rövid magyar geographia. Pest, 1796. (Verses elő s utószó, valamint index-szel megtoldott 2. kiadása. U. ott, 1796.)
• Mulatságos beszélgetések. Pozsony, 1797. (Németből ford. szatyra.)

Egy komédiát is fordított németből, melyet 1774 körül ki is nyomatott, de címét nem ismerjük.

[szerkesztés] Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996