Barina Vendel
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Barina Vendel (Kuthen Vendel) (Kiskunhalas, 1834. október 20. – Tápiógyörgye, 1875. augusztus 3.) katolikus pap, költő
[szerkesztés] Élete
A gimnázium bevégzése után a kalocsai papnövendékek közé lépett. 1857. szeptember 19-én pappá szenteltetvén, 13 évig káplánkodott Tápióbicskén és az Alföld több helyein; 1870-ben Tápiószentmártonba jött és előbb a plébania adminisztrátora, később rendes plébános lett; 1875-ben Tápiógyörgyére tették át.
[szerkesztés] Munkái
Csaknem kizárólag a költészettel foglalkozott és az irodalomban Kuthen nevet használt. A következő lapok hozták verseit: Családi Lapok (hol beszélyt is irt), M. Néplap, Katholikus Hetilap (1855-től), Divatcsarnok (1861–1862), Fővárosi Lapok (1864) Önálló munkái:
1. Egy főispán családja. Regény. Irta Kuthen. Budapest, 1861. (Ism. Divatcsarnok 1861)
2. Fehér Bandi. U. ott, 1865.
3. A végrendelet. Koszorúzott pályamű. U. ott, év n.
4. Ujabb költeményei. 1860–65. U. ott, 1866.
5. Isten újja, vagy egy szegény család története. Esztergom, 1868.
6. Kuthen hátrahagyott költeményei. Kiadta Gyurinka Antal. Nagy-Kőrös, 1888. (A költő életrajzával és arczképével. Ism. M. Állam 101., 13., 132. sz. Halasi Híradó 31. Vasárnapi Ujság 25. sz.)