Bars vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Székhely | Aranyosmarót |
| Terület | 2.724 km² |
| Népesség | 179.312, 1910 |
| Nemzetiségek | magyarok, szlovákok |
 |
|
 |
|
Bars vármegye (szlovákul: Tekov, németül: Barsch, latinul: Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében. A vármegye területe jelenleg Szlovákia része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Bars vármegye területét északon Nyitra és Turóc vármegyék, keleten Zólyom és Hont vármegyék, délen Komárom és Esztergom vármegyék, nyugaton pedig Nyitra vármegye. A vármegye északnyugati részét magas hegységek, déli része pedig síkságok fedik. Bars vármegye legfontosabb folyója a Garam.
[szerkesztés] Történelem
Bars vármegye a 11. század körül lett alapítva. 1918-ban Csehszlovákia része lett. A II. világháború alatt Csehszlovákia szétesett, Bars vármegye déli része pedig visszakerült Magyarországhoz, az I. bécsi döntés eredményeként. Az ezt követő rövid ideig Bars-Hont vármegye része volt. A II. világháború után a bécsi döntések érvényüket veszítették, visszaáltak a régi határok. 1993-ban Szlovákia független lett, azóta Bars vármegye ennek része.
[szerkesztés] Lakosság
A vármegyének 1910-ben 179.312 lakosa volt, ebből:
nemzetiségű volt.
[szerkesztés] Közigazgatás
Bars vármegye öt járásra volt felosztva 1910-ben:
- Aranyosmaróti járás, székhelye Aranyosmarót
- Garamszentkereszti járás, székhelye Garamszentkereszt
- Lévai járás, székhelye Léva
- Oroszlányi járás, székhelye Oroszlány
- Verebélyi járás, székhelye Verebély
Ezen kívül volt még három rendezett tanácsú város:
|
|
|
|
Based on work by