Batthyány-Strattmann László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Boldog Batthyány-Strattmann László herceg (szül. 1870. október 28-án Dunakilitiben, megh. 1931. január 22-án Bécsben) magyar főnemes és orvos volt. A mélyen hívő katolikus a „szegények orvosa”-ként vált ismertté. A katolikus egyház 2003-ban boldoggá avatta.

[szerkesztés] Fiatalkora

Batthyány László gróf szülei hatodik gyermekeként jött világra. Gyermekkorára árnyat vetett, hogy édesapja elhagyta családját, elvált, majd evangélikus hitre tért, hogy újból megházasodhasson. Édesanyja fiatalon halt meg, mikor László még csak tizenkét éves volt.

Hivatását nem találta meg azonnal. Eleinte Bécsben különféle tárgyakat hallgatott, többet között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. Életének e zavaros időszakában egy felületes kapcsolatból leánya született, akiről élete végéig gondoskodott.

Végül felfedezte igazi hivatását, és 1896-ban orvostanhallgató lett. Tanulmányait 1900-ban fejezte be. Ebben az időszakban ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel, akit 1898. november 10-én Bécsben feleségül vett. Rendkívül boldog házasságából „Misl”-lel 13 gyerek született.

[szerkesztés] Orvosi tevékenysége

Az egyetem befejezése után Batthyány magánkórházat nyitott Köpcsényben (ma Kittsee, Ausztria). Orvosként is folyamatosan továbbképezte magát, először sebész, majd később szemész képesítést szerzett.

1915-ben nagybátyja halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet. Ekkor a frissensült Batthyány-Strattmann herceg családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti klinikát rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, így a "szegények orvosa"-ként vált ismertté.

1921-ben tragédia sújtotta a családot, mikor legidősebb fiuk, Ödön, mindössze 21 évesen elhunyt.

[szerkesztés] Halála

Batthyánynál 59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg és beutalták a bécsi Löw-szanatóriumba. Itt halt meg 14 havi beteség után 1931 januárjában.

[szerkesztés] Boldoggá avatás

Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös akaratából, de nemsokára félbeszakadt. Stefan László kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben. II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.

[szerkesztés] Irodalom

Pálffyné Batthyány Erzsébet: Batthyány-Strattmann László ferences herceg. Budapest 1931
Puskely Mária: Dr. Batthyány-Strattmann László. 1870–1931. Dokumentált életrajz. Budapest 2001
Josef Dirnbeck: Geöffnete Augen. Ladislaus Batthyány-Strattmann und sein Leben als "Arzt der Armen". Güssing 2003. ISBN 3950098410
Rudolf Kroyer: Ladislaus Batthyány-Strattmann – Ein Leben im Dienste Gottes und der Menschen. Eisenstadt 1986/1999