Baziliták
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Ezt a cikket formázni kellene a wiki jelölőnyelv szabályai alapján. |
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
A baziliták vagy bazilisszák keleti, görög rítusú szerzetesek. Eredetük a 3–4. századi remetékre vezethetők vissza, akik pusztaságokban, a világtól elvonultan éltek. Első közösségüket Pakhomios egyiptomi szerzetes alapította 320 táján. Életformájukat Nagy Szent Vazul (Basileios) kaisareiai érsek szabályozta a 4. században. Ezen szabályzat érvényes ma is az ortodox szerzeteseknél. Magyarországon a 11–13. században számos monostorban éltek. A bazilita rend női ágát alkotják a bazilisszák. Az Árpád-kori Magyarországon több ortodox apácamonostor volt, közülük legjelentősebb a veszprémvölgyi monostor. Egyesek az itteni bazilisszák munkájának tartják azt a miseruhát, amelyből később a koronázási palást lett. az általánosan, társadalmilag is elfogadott istentisztelet mellett a rendek tagjai szigorúbb életvitelt fogadtak.
Forrás: [1]
Based on work by