Beőthy Leó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Beőthy Leó (Nagyvárad, 1839 – Budapest, 1886. január 5.) miniszteri osztálytanácsos és az országos statisztikai hivatal aligazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
[szerkesztés] Élete
Szülővárosában három latin iskolát végzett és édesatyja, Beőthy Sándor helytartótanácsos eleintén egy ex pap nevelőt tartott mellette; alig tizennégy éves korában magára hagyatva, a könyvolvasás szenvedélyének, nyelvek tanulásának és a szépirodalomnak élt. 1867-ben, mindjárt a kiegyezés után a földmivelés- ipar- és keresk. miniszteriumba lépett és 1877. január 22. cimzetes osztálytanácsossá neveztetett ki. 1883. április 23. valóságos osztálytanácsos és a magyar országos statisztikai hivatalnak aligazgatója lett; az utolsó években elmebetegség tünetei mutatkoztak nála. A Magyar Tudományos Akadémia 1877. május 24. választotta levelező tagjai sorába. György Endre tartott fölötte emlékbeszédet az Akadémiában.
[szerkesztés] Munkái
1. Utazás a föld központja felé. Regény. Verne Gyula után ford. Pest, 1865. Két kötet. (2. kiadás. Bpest, 1878.)
2. Egy jegyző orra. Szerelmi történet a mult századból. Regény About Edmund után ford. Pest, 1865.
3. Természet ellen. Regény. Rahel után ford. U. ott, 1864. Két kötet.
4. Magyarország áruforgalma Ausztriával és a külfölddel 1867-ben. U. ott, 1868. (Hivat. Statist. Közlem. I. 4.)
5. A kereskedelem U. ott, 1869. (Statist. Előadások 6.)
6. Magyarország áruforgalma Ausztriával és a külfölddel 1869-ben. U. ott, 1871. (Hiv. Statist. K. IV. 3.)
7. Magyarország bányászata 1868–69. években. U. ott, 1872. (Hiv. Statist. Közl. V. 2.)
8. Magyarország bányászata 1870–71-ben. U. ott, 1873. (Hiv. Statist. Közl. VI. 1.)
9. Juda, Izrael és Aram. Tört. tanulmány. Bpest, 1874. (Értek. a tört. t. kör. IV. 3.)
10. A bankügy elmélete, különös tekintettel a jegybankkérdésre és hazai viszonyainkra. U. ott, 1875. (a m. tud. akadémia által jutalomban részesült.)
11. Magyarország bányászata 1872–73-ban. U. ott. 1875. (Hiv. Statist. K. VII. 5.)
12. Magyarország statisztikája. Zsebkönyv. A IX. stat. nemzetközi congressus alkalmából a m. kir. stat. hivatalban szerkesztette Keleti Károlylyal. U. ott, 1876.
13. Nemzetlét. Tanulmány a társad. tudomány köréből. U. ott, 1876. (Ism. Bud. Szemle XI.)
14. A társadalom keletkezéséről. U. ott, 1878. (Értek. a társad. tud. kör. V. 3. Székfoglaló.)
15. Magyarország vasútai 1876-ban. U. ott. 1879.
16. Magyarország vasútai 1878-ban. U. ott. 1880.
17. A társadalmi fejlődés kezdetei. U. ott. 1882. (A m. tud. akadémia által a Marczibányi-jutalomban részesült. Ism. Századok 1883. Nemzetgazd. Szemle 1883.)
Az orsz. statisztikai hivatal Évkönyveit és Hivatalos Közleményeit mintegy tizenkét évig nem csak maga szerkesztette, de részben ő is irta. Piso czímű szomorújátékát kinyomatta, azonban a teljes kiadást maga semmisítette meg.
Based on work by