Belváros (Kecskemét)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kecskemét belvárosa a város mértani középpontjában található. A többi alföldi városhoz hasonlóan itt is viszonylag kevés területet foglal el a belváros. Az város szinte összes autóbuszvonala (egy-két kivétellel) ide fut be, vagy keresztezi a belvárost, ezért nagyon egyszerűen el lehet jutni ide a város bármely pontjáról.
[szerkesztés] Nevezetességei
1896-ban, a millennium évében emelték a városháza épületét. A Lechner Ödön-Pártos Gyula tervei alapján készült városháza alig 27 hónap alatt készült el. Nyugodt tömbjével, méltóságteljes egyszerűségével, majolikával díszített változatos homlokzatával és csipkés, a reneszánsz kastélyokra emlékeztető pártázatával meghatározó elemként, szervesen illeszkedik a kecskeméti főtérbe. A díszterem különlegességei Székely Bertalan freskói: a Vérszerződés és a Ferenc József megkoronázása. A falakon körben a magyar történelem kimagasló személyiségeinek, uralkodóinak képei láthatók. A közgyűlési terem egyik éke a 12 mázsa súlyú, 62 izzóból álló csillár. Az épület különleges szerkezete az óránként megszólaló harangjáték.
A történelmi főtér sajátossága, hogy az országban egyedülálló módon szinte az összes felekezet temploma megtalálható itt, így a török hódoltság ideje alatt épült református templom, a város legrégebbi épületeként számon tartott Barátok temploma, az Ybl Miklós tervezte evangélikus templom, a Kecskeméten letelepedett görög kereskedők által építtetett Szentháromság ortodox templom éppúgy, mint az 1970-es években a Tudomány és Technika házának átalakított zsinagóga, vagy a 18. század elején emelt piarista templom. A főtéren magasodik a város talán legismertebb épülete, a 73 méter magas Nagytemplom. A templom tornyából a turisták Kecskemét városképében gyönyörködhetnek.
A város méltó módon őrzi nagy szülötteinek szellemi hagyatékát, hiszen itt működik a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, a Kodály-iskola, a Katona József Társaság és számtalan Katona József nevét viselő intézmény.
)
Based on work by