Belváros (Miskolc)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Miskolc belvárosa tulajdonképpen maga a történelmi Miskolc, az ezen kívül eső városrészek vagy önálló települések voltak, mielőtt a városhoz csatolták őket, vagy később épültek.

A Belvárosban található több is Miskolc jellegzetes épületei közül, bár a leghíresebbek, pl. a diósgyőri vár vagy a Barlangfürdő más városrészekben vannak.

Tartalomjegyzék 1 Széchenyi utca 2 Városház tér és Szent István-tér 3 Erzsébet tér 4 Deák tér 5 Hősök tere 6 Mindszent tér 7 Búza tér 8 Népkert 9 Hivatkozások

[szerkesztés] Széchenyi utca

A Belváros legjelentősebb útja a városrész teljes hosszán áthúzódó Széchenyi István út, amely a Tiszai pályaudvar felé vezető Bajcsy-Zsilinszky út folytatása. A Városház tér és a Szinvapark közti szakasz a 80-as évek eleje óta sétálóutca, csak a villamosok közlekednek itt. Ez az úgynevezett „Főutca”, amelynek hangulata a 19. századot idézi.

A Városház tértől kelet felé haladva a Széchenyi utcán jobb felé áll a Rákóczi-ház. Ez a barokk stílusú épület város egyik legrégebbi lakóháza, ma a Miskolci Galéria működik benne. Mellette látható a Sötétkapu.

Továbbhaladva a Széchenyi utcán bal felé látható a Miskolci Nemzeti Színház klasszicista épülete. Az épület 1857-ben készült el a korábban leégett kőszínház helyére. Itt rendezik meg évente az Operafesztivált. A Déryné utcából – amely a színház mellett vezet a Széchenyi úttól a Hősök teréig – nyílik a Színháztörténeti és Színészmúzeum.

A Széchenyi utca kétoldalán álló házak jellegzetes régi körfolyosós házak, elég szép pl. a Weidlich-palota néven ismert épület.

A Széchenyi út és a Hősök tere felé vezető Kazinczy utca kereszteződése a miskolciak körében Villanyrendőr néven ismert kereszteződés, ami a főutca sétálóutcává alakítása előtt forgalmas kereszteződésnek számított, és itt volt a város első közlekedési lámpája. Régen a két villamossín is itt keresztezte egymást, de azóta a Széchenyi útira merőleges síneket elbontották. 2006 nyarától a Kazinczy utca csökkentett forgalmú zónává vált, így Miskolc egykor legforgalmasabb kereszteződése szinte két sétálóutca kereszteződésévé vált.

A Villanyrendőr közvetlen közelében terül el a Széchenyi úttal párhuzamosan a Szinva terasz.

Továbbhaladva eljutunk a következő kereszteződésig, ez a tulajdonképpeni bevásárlónegyed, itt áll a Centrum áruház, a Szinvapark bevásárlóközpont, a Batóház, a Metropol és nincs messze a Miskolc Pláza sem. A következő kereszteződéstől a Széchenyi út a Bajcsy-Zsilinszky útban folytatódik, bal felé a Búza tér található. Egykor itt egy patak hídja állt, ezért az idősebb miskolciak a mai napig Ady híd néven ismerik a helyet.

A Széchenyi utcát gyakran tartják Európa leghosszabb főutcájának, ez azonban pontatlan, mivel a Széchenyi utca maga csak körülbelül 1 kilométer hosszú, és még Miskolcon belül is több utca van, aminek a hossza ennek többszöröse. Az azonban igaz, hogy a Széchenyi utca egyike annak a kilenc utcának, amelyek egymás egyenes folytatásaként kelet-nyugati irányban csaknem az egész várost átszelik, egy összességében 12 km hosszú utcát formálva (ebből azonban a köznyelv főutcának csak a Széchenyi utcát nevezi). A kilenc út keletről nyugat felé: Bajcsy-Zsilinszky út – Széchenyi István út – Hunyadi utca – Tízeshonvéd utca – Győri kapu – Andrássy út – Kiss tábornok út – Árpád út – Hegyalja út. Ez a hosszú út áthalad az egész Belvároson és Diósgyőrön, mindkettőn túlnyúlva, és több mint 100 kisebb utca keresztezi.

[szerkesztés] Városház tér és Szent István-tér

A Városház tér a Széchenyi utca nyugati végén, tőle északra terül el. Itt áll a romantikus stílusú városháza és a klasszicista megyeháza.

A miskolci városháza a történeti források szerint mindig a jelenlegi helyén állt, az 1600-as évek közepétől vannak adataink róla. A mai épület elődje 1762. június 5-től 1763-ig épült, de az 1843-as földrengésben, majd június 19-én a tűzvészben megrongálódott. 1868. november 5-én Losonczy Farkas Károly főbíró, később polgármester elnöklése alatt a közgyűlés határozatot hozott, hogy új épületet emeljenek, ennek alapkőletételére 1870. március 26-án került sor. Az épület nem egészen kilenc hónap alatt felépült, annak ellenére, hogy több gonddal is szembesültek az építők: az ablakokat utólag meg kellett nagyobbítani, mert kiderült, hogy kisebbek voltak, mint a környező házakéi, a második emelet után pedig elfogyott a pénz, és az erre a célra rendezett sorsolás és bál bevételéből folytatták az építkezést. Az épületet 1871. január 16-án adták át.^[1]

A megyeháza helyén a 17. században egy épület állt, melyet 1694-ben a király a városnak adott, hogy a vendégeknek szállást nyújtson. Mellette a városi mészárszék és egy földszintes kocsma állt. 1723-ban minden vármegyét köteleztek megyeháza építésére, Borsod vármegyéé 1725 és 1727 között épült fel, de már a 18. század végére használhatatlanná vált. Az új épület tervezése és építése évtizedekig húzódott; bár 1826-ra maga az épület készen állt, a belső terek kialakítása lassan haladt. Az 1843-as tűzvész alaposan megrongálta az épületet. 1941–42 között új szárny épült a megyeházához, majd 1968-ban még egy.^[2]

A Városház téren áll még egy Széchenyi-szobor, ami a lakosok többsége szerint esztétikai szempontból kifogásolható. Széchenyi háromszor járt Miskolcon, nagy támogatója volt a város kulturális életének, jelentős anyagi részt vállalt a színház építésében és fenntartásában. A főutca 1861 óta viseli Széchenyi nevét, a szobrot azonban csak 1993-ban állították, Melocco Miklós alkotása. Előtte decemberben betlehemet szoktak állítani. Valamelyik évben kilopták belőle a Jézuskát, onnantól rendőrautó állt a betlehem mellett, amit a helyi médiában folyamatosan nevetségessé tettek emiatt, de még így is jobban jártak, mint Pesten azok a rendőrök, akiknek Hadik András lovának a tökét kell őrizniük...

A Szent István-tér a Széchenyi út túloldalán van, itt áll Szent István király egészalakos szobra, előtte a virágóra. Itt szoktak tüntetéseket rendezni, ilyenkor letapossák a gyepet. Van itt továbbá zászlórúd, amire a 90-es években valaki egyszer viccből felhúzott egy rongyos gatyát, amivel a sajtó értelmezése szerint feltehetőleg a Kobold irányította városvezetés tömény kritikáját fogalmazta meg.

[szerkesztés] Erzsébet tér

Az Erzsébet tér a Széchenyi úttól délre található. Ettől délre magasodik az Avas, melynek oldalában áll az avasi gótikus református templom, a tulajdonképpeni Miskolc legrégebbi épülete (15. század). A templom mellett harangtorony áll, a negyedóránként hallható harangjáték egészen a Városház térig elhallatszik.

Az Erzsébet térről nyílik az Erzsébet fürdő, valamint itt áll Magyarország első Kossuth-szobra. A téren szökőkút is van.

Innen nincs messze a Herman Ottó Múzeum Papszer úti kiállítóterme, a múzeum legrégebbi épülete, ahol ásványgyűjtemény tekinthető meg.

[szerkesztés] Deák tér

A Széchenyi úttól északra, a Hősök terétől északnyugatra található a Deák tér. Itt áll az erdészeti igazgatóság székháza, valamint a gyönyörű ortodox templom.

Az Erdészpalotát Papp Sándor tervezte. A loggiás, rizalitos homlokzatú épület tervezésekor felvidéki későreneszánsz motívumokat használt fel, a koronázópárkány fölötti hat boltíves fülkében erdészettel kapcsolatos jelenetek láthatóak. 1927-ben kezdték felépíteni. A délnyugati sarkán lévő szoborfülke Patrona Hungariae-szobra, mely lábánál a Magyarország-címerrel Trianonra is utalt, már nincs a helyén, nem tudni, mikor távolították el.

Az ortodox templomot 1785 és 1806 között építtette a Miskolc gazdasági életében nagy szerepet játszó ortodox kisebbség. Benne Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza áll. A templomhoz tartozó múzeum őrzi az ország leggazdagabb ortodox kegytárgygyűjteményét.

Itt van továbbá a Feledy-ház, Feledy Gyula képzőművész állandó kiállítása. A téren áll a névadó Deák Ferenc, valamint Lévay József szobra is.

[szerkesztés] Hősök tere

A Széchenyi úttól és a Villanyrendőrtől északra elterülő Hősök terén az 1956-os forradalom áldozatainak tiszteletére emelt emlékmű áll (azelőtt a felszabadító szovjetek emlékműve állt a tér egy másik pontján.) A teret 19. századi hangulatú épületek szegélyezik, északról a barokk Minorita templom és a Földes Ferenc Gimnázium, keletről a Postapalota, délről a zsinagóga (bár ennek bejárata a teret a Széchenyi úttal összekötő Kazinczy utcára nyílik), nyugatról a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola épülete.

2006 tavaszán megkezdték az átalakítását.

[szerkesztés] Mindszent tér

Itt látható a Mindszenti templom, és mellette a Csupros Mária-szobor. Állítólag itt a középkorban egy Mindszent nevű falu állt, aminek ez volt a temploma, előtte a falu piactere volt ott, ahol most a Mindszent tér, és a tejet áruló kofák a Mária-szobor talapzatára tették a csupraikat, innen ragadt rá a név.

[szerkesztés] Búza tér

A Búza tér a város egyik közlekedési csomópontja. Az itt található autóbusz-pályaudvar a városi buszok egy részének és a helyközi járatok többségének a végállomása. Egyben a legnagyobb piac is itt található. A terület komoly, régóta halogatott átépítés előtt áll, ma nem számít a város büszkeségének.

[szerkesztés] Népkert

A Népkert a legnagyobb belvárosi park (közel 57 000 m²). Nevezetességei közé tartozik a Népkerti Vigadó, az ország első Erzsébet királyné-szobra, és a Népkerti Szoborpark. A Népkert mellett áll a Sportcsarnok és a megyei könyvtár. A Népkertet nyugatról határoló út túloldalán áll a Herman Ottó Múzeum főépülete és a Kós-ház.

[szerkesztés] Hivatkozások

1. ^ Az Erzsébet tér kialakulása. In: Miskolc nevezetességei, szerk. Makánné Losonczy Magdolna, Kazincbarcika, Don Bosco Ált. Iskola, Szakiskola, Középiskola és Kollégium nyomdája, 2004. p.49–50
2. ^ Miskolc nevezetességei, op.cit., p.49,51–52