Benkő Dániel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Benkő Dániel (árkosi) (Kézdivásárhely, 1799. január 9. – Budapest, 1883. november 19.) a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

[szerkesztés] Élete

Benkő Bálint és Jancsó Salóme fia volt. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd Nagyenyeden folytatta, ahol a bölcselet mellett a jogi és teológiai tanulmányokat is végezte. Ezalatt tanítója volt gróf Mikó Imrének és báró Kemény Zsigmondnak. Egy évet nyilvános tanítóként is töltött Nagyenyeden. Ezután három évig orvosnövendék volt Bécsben, ahol különösen a vegytan, élettan és természettan voltak kedvelt tantárgyai. A sok tanulás azonban megtámadta szemeit, így orvosi tanácsra elhagyta a tovább tanulást és legtöbbnyire a szabad természetben foglalkozó mezőgazdaságot választotta életpályául. Károlyi Lajos gróf birtokán Tótmegyeren, Klauzál Imre oldala mellett nyert első gazdasági alkalmazást 1828. júniustól 1840. szeptember végeig. 1838-ban, midőn Klauzál a jeles rohonci gazdasági tanintézetet szervezte, Benkőt oda is magával vitte s ő ezen intézetben az 1839. tanév alatt a gazdasági műtan tanára volt. 1840. szeptember 1-jétől Eszterházy Pál herceg uradalmának lett felügyelője, 1846. évi május 26-tól pedig a lévai, biccsei és derecskei uradalmak főfelügyelője volt, mely tisztében 1854-ig maradt, midőn nyugalomba vonult. Ezután ötödfél évig Schönborn gróf gazdasági tanácsosa volt munkácsi uradalmában; ezt követőleg Károlyi István uradalmaiban foglalkozott két éven át, majd közvetlen halála előtt tíz évet haladó időn keresztül Zselenszky Róbertnél működött mint gazdasági tanácsos. A Magyar Tudományos Akadémia 1859. december 19-én választotta levelező tagjai közé; az országos magyar gazdasági egyesületnek rendes igazgató választmányi, az erdélyi gazdasági egyesületnek tiszteletbeli, a bécsi császári királyi mezőgazdasági társulatnak levelező tagja volt. Az akadémiában Galgóczy Károly tartott fölötte emlékbeszédet 1884. február 24-én.

[szerkesztés] Munkái

Mezei gazdaság könyve, Stephens Henry The book of farm címűmunkája nyomán. Pest, 1855–68. Hat kötet. (Korizmics Lászlóval és Morócz Istvánnal együtt; főkép a növénytermelést tárgyalók nagy része folyt az ő tollából.)

Gazdasági cikkei az Ismertetőben (1840.) és a Magyar Gazdában (1848 előtt), azután a Gazdasági Lapokban (1854–1874.) és Falusi Gazdában (1858.) jelentek meg. Akadémiai székfoglalója: A növények táplálkozásáról gazdászati szempontból. (Akad. Ért. math. és term. oszt. II. 1861.)

Kéziratban maradt: Szőlőművelés és Gazdasági üzlettan.

Arcképe Molnár József által kőre rajzolva s Rohn A. által nyomt. Pesten jelent meg 1858-ban.