Benkő Károly
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Benkő Károly (kisbaconi) (Nagyenyed, 1805. január 28. – Marosszentkirály, 1863. április 11.) megyei hivatalnok
[szerkesztés] Élete
Tanulását a nagyenyedi református főiskolában 1813-ban kezdette meg; a bölcseleti és jogi tanszakot is ugyanott végezte. 1825-ben Marosvásárhelyen királyi táblai írnok lett. 1826-ban megnősülvén, Mezőkövesden gazdának telepedett le; 1830-ban Marosszék tiszteletbeli jegyzője, 1831. adóiró biztossá s 1849-ben a szék levéltárnokává neveztetett ki. Miután a családja fentartására szükséges vagyonban kárt vallott, 1850-ben Marosszékre ment a mezőmadarasi járásba mint segédhivatalnok. Innen 1851-ben Csikszékbe földadórendszeri becsübiztossá neveztetett ki, mely állomáson 1854. végeig megmaradt. Az erdélyi muzeum-egylet 1863. november 11. ülésén Szabó Károly tartott fölötte emlékbeszédet.
[szerkesztés] Munkái
1. Csik-Gyergyó- és Kászonszékek leirása. Kolozsvár, 1853.
2. Marosszék ismertetése. U. ott, 1868–69. (Kiadták Fekete Sámuel és Simon Elek. Ism. Századok 1869.)
Az irodalomban előbb színművekkel tett kisérletet; a Rátoni vagy a görgényi bajnok, szomj. 5 felv. és a Háztűz-látás, vígj. 3 felv. cz. darabjait tanulótársai eljátszották. A színműirással fölhagyva, Erdély történelmi életrajz-tárához gyűjté az anyagot és jegyzetei már ötszáz ívre terjedtek; de e gyűjtemény véletlen esemény miatt elveszett. Benkő József életrajzának összeállításához is fogott és munkáinak kiadásán fáradozott, de ez is abban maradt.