Berényi János
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Berényi János (karancsberényi gróf) (Bodok, 1794. április 14. – Beczkó, 1868. június 25.) József nádor kamarása
[szerkesztés] Élete
Tanulmányait részint atyja, részint egyházi férfiak vezetése alatt a szülői háznál végezte 1814-ig, midőn a pozsonyi hadapródképző iskolába lépett s még azon évben Bécsbe kellett költöznie. A száz nap után az I. Sándor cár nevét viselő ezreddel Franciaországba vonult, miközben néhány csatában részt vett. A második párizsi béke után visszatért hazájába, hol 1829-ig mint katona szolgált. Ez évben megvált a hadseregtől és családot alapítván, eleinte Székesfehérvárott, később pedig Beczkón töltötte napjait. Jelentéktelen birtokának kezelése nem sok időt igényelvén, nagyobbára irodalmi tanulmányoknak élt. 1840-től kezdve rendes látogatója volt a pozsonyi országgyűléseknek, hol a főrendek közt foglalt helyet. Az 1848–1849. események alatt visszavonultan élt beczkói magányában. Az 1861. országgyűlésen újra megjelent a főrendiházban, hol örömmel üdvözölte a dolgok jobbra fordultát.
[szerkesztés] Munkái
1. Das grosse Zeitalter Franz I. Kaisers von Österreich. I. Theil, Pest, im Jahre 1831. II. und III. Theil. Stuhlweissenburg, 1833.
2. Geschichte des urältesten und einstens auserwählten Volkes Israel seit Abraham bis auf die Gegenwart. Pressburg. 1860.
3. Wichtige Entdeckung zum Vortheile des k. k. österr. Aerars. U. ott, 1861.
Naplójában még következő munkáiról emlékezik: Chronologische Geschichte Ungarns, Die Geschichte des Christenthums, Universal-Gebetbuch für die ganze Christenheit, melyeknek megjelenéséről nincsen tudomásom.
Kéziratban van önéletrajza két vaskos kötetben, Berghoffer József fiumei főgimnáziumi igazgató birtokában.
Based on work by