Bergler István
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bergler István (Brassó, 1680 körül – Bukarest, 1738 körül) Constantin Mavrocordat román fejedelem titkára.
[szerkesztés] Élete
Atyja pék volt; az brassói gimnáziumba 1696-ban vették föl és tanulmányainak végeztével 1700. augusztus 13. a lipcsei egyetemre iratkozott be, hol tanulása közben Fritsch könyvárusnál a görög szerzők kiadásában segédkezett; ugyanezt tette Amszterdamban is 1705–1707-ig. Visszatérvén hazájába 1713-ban a bölcselet magistere lett. Később Hamburgba ment, majd Bukarestbe hívta pártolója, Mavrocordat román fejedelem, mint fiainak nevelőjét s magán titoknokát. Bergler itt Mavrocordat görög munkáit latinra fordította s jeles könyvtárt rendezett be számára. Pártfogója halála után Konstantinápolyba vette magát és a mohamedán vallásra tért. Azután ismét visszament Bukarestbe.
[szerkesztés] Munkái
1. Homeri opera. Amstelodami, 1702–12.
2. Julii Pollucis Onomasticon. U. ott, 1706. és 1715.
3. Aciphrontis epistola graec. et lat. Lipsiae, 1716.
4. Liber de officiis a J. A. N. Maurocordato voivoda conscriptus, editione secunda latine conversus. U. ott, 1722–24.
5. Jos. Genesii rebus Constantinopolitaneis libri IV. Venetiae, 1733.
Az Acta Eruditorumban (Lipcse 1712–13.) megjelentek tőle: Animadversiones quaedam ad Jacobi Gronovii emendationes in Suidam és Animadversiones in editionem novam Herodoti a Gronovio curatam. Irodalmi működéséről bőven irtak Horányi, Seivert és Trausch, kik latin és görög kiadványait is fölsorolják.