Besnyei György
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Besnyei György (18. század) református prédikátor és mátyusföldi senior
[szerkesztés] Élete
Nagymegyeri származású; tudományos és különösen a keleti nyelvekben járatos férfiú volt: farkasdi, kamocsai, utóbb madari prédikátor lett (1737-től.) Midőn mint madari lelkész a tilalom ellenére Komáromban papi öltözetben megjelent és talán a protestantizmust is terjesztette, elfogatott és valamelyik határszéli várban fogságot szenvedett, mígnem neje közbenjárására szabadon bocsáttatott. 1763-ban a komáromi nagy földrengéskor még élt, mert ő mentette ki a kis Cseh-Szombati Józsefet, a későbbi híres orvost, a romok alól.
[szerkesztés] Munkái
1. Kis biblia az az a szent Dávid százötven zsoltarainak könyve. Miapolisban, 1740. (Zsidó nyelvből fordítva.)
2. Keresztényi közönséges könyörgések. Hely és év n. (Irattak Madaron 1743.)
3. Háborui könyörgések. H. n., 1745.
Kézirati munkája: Szent Biblia az az Ó és Uj Testamentomi Szent Irás az eredeti zsidó, káldi, görög nyelvből magyarul leirt maga és mások hasznára Madaron 1737. (Végrendeletileg a debreceni református iskolának hagyta és Weszprémi által 1749-ben beíratott a katalógusba; az Ótestamentum 63 ív 1006 l., az Újtestamentum 21 1/2 ív 344 lap.)
Valesius János Antal nagykeszii prédikátorhoz fontos levelet írt 1744. febr. 29. Madarról, melyet az Egyházi Almanak (Pest, 1820.) említ, hol névaláírásának hasonmása is van.
Based on work by