Borosnyai-Lukács János (református püspök)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Borosnyai Lukács János (Feldoboly, 1694 nyara – Marosvásárhely, 1760. február 9.) erdélyi református püspök
[szerkesztés] Élete
Atyja zajzoni Lukács János zsellér volt. A nagyborosnyói iskolában tanulta a grammatikát és syntaxist 1707–1711-ig; innet vette fel a Borosnyai nevet. 1711 pünkösdkor Nagyenyedre ment a poezisre és 1713. április 13. vizsgázott. Ezután nevelősködött, különösen Bethlen Miklós gróf fiánál 1716-ban; három év mulva 1719 húsvétkor visszatért a nagyenyedi kollegiumba, hol a rhetorikai osztályban köztanító lett. 1720-ban Vízaknára ment iskola-mesternek. 1721. szeptember 10. külföldi akadémiákra indult és november 15. érkezett Frankfurtba, hol egy télen át hallgatta az egyetemi előadásokat. Innen 1722. május 29. indult Leydenbe, hol négy évet töltött, mire 1726. július 17. hazájába visszatért. Ekkor rövid ideig Vécsen volt udvari pap, 1727. január 13. Nagyenyedre ment káplánnak, hol később pap lett. 1735. március 13. távozott Nagyenyedről és a székelyudvarhelyi tanári széket foglalta el. 1748. november 28. a nagyenyeden tartott zsinaton generalis notariussá, a következő évben pedig püspökké választatott, mely hivatalában 1753-ban a császár által is megerősíttetett.
[szerkesztés] Munkái
1. Tholdi Ádám felett tartott prédikáczió. Kolozsvár, 1751.
2. Halál és minden kísértetek ellen való orvosság l. b. Alvinczy Gábor eltemettetése alkalmatosságával. Szeben, 1751.
3. Catechismusi házi kincs avagy a keresztyéni hit főágazatainak... magyarázatja. Stehelin Kristóf után. Kolozsvár, 1752.
4. Teleki Kata felett tartott prédikáczió. U. ott. 1758.
Latin verse Pariz-Pápai Ferencz tiszteletére megjelent a Justissima adorea... (Claudiopoli, 1717.) cz. könyvben.
Levelét, melyet 1747. márcz. 28. Udvarhelyről irt Cserei Mihályhoz és ennek válaszát közli az Erd. Prot. Közlöny (1873. 3. sz.) Emlékiratait 1888-ban fedezték föl Mező-Kövesden és az erdélyi püspöki levéltárba helyezték el. Ezen kézirati Album ismertetve volt a Kolozsvár cz. lapban (1888. 297. sz.)
)
Based on work by