Borossebes

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Borossebes
Megye	Arad
Település	város
Koordináták	é. sz. 46°38′ k. h. 22°17′
Terület	65,94 km²
Népesség - Teljes - Népsűrűség	6327 (2002) 105 fő/km²
Polgármester	Petru Gheorghe Feieş

Borossebes (románul Sebiş vagy Şebiş ): város Romániában, Arad megyében. Hozzátartoznak Dancsfalva, Kertes, Prezest és Szelezsény falvak.

[szerkesztés] Fekvése

Borosjenőtől 22 km-re kelet–délkeletre, a Fehér-Körös jobb partján, a Sebes patak torkolatánál fekszik. Dombvidéki völgytalpi, sakktáblás település.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét patakjáról kapta (sebes 'gyors').

[szerkesztés] Története

Első említése 1552-ből való. Már a 16. században és attól kezdve egészen 1876-ig mezőváros Zaránd, majd Arad vármegyében.
1566-ban a törökök fölégették, majd 1576-ban ismét katonák pusztították el. 1597-ben Báthory Zsigmond visszafoglalta, ezután a déznai várhoz tartozott.
A 18. század kezdetétől vasércet fejtettek ki környékén és dolgoztak föl hámoraiban és kohóiban. A század közepén Rajnald modenai herceg uradalmának központja volt. 1746-ban 32 magyar és 19 román család lakta. 1786-ban a Fehér-Körös középső szakaszának vásáros és kézműves központja, jelentős gyümölcs-, cserépedény- és fakereskedelemmel. A túlnyomóan románok lakta vidék közepén népes református és római katolikus magyar közösségek lakták.
1806-tól az uradalom a gr. Königsegg-Rottenfels családé. 1828-ban 1042 lakosa volt. 1840-ben a gróf a vízerő hajtotta hámorok számára csatornát építtetett. 1847-ben az uradalmat Christian Waldstein-Wartenberg vásárolta meg, majd további vásárlások útján kibővítette a monyászai volt Névey-, a szelezsáni Török- és a ravnai Józsa-birtokkal. 1861-ben Jahn Vilmos 70 munkást foglalkoztató vasgyárat (hengerművet) létesített. 1881-ben épült meg a vasút.
1891-ben az egész uradalmat gr. Wenckheim Frigyes vette meg és nagyszabású iparfejlesztéshez látott. Kibővíttette a vasgyárat, egyben felszámolta a kisebb hámorokat. 1892-ben, Magyarországon negyedikként bevezették a villanyvilágítást. 1893-ban átadták a Borossebes–Monyásza keskeny vágányú vasútvonalat. Trachitbányájában naponta 50-70 m³ burkolókövet termeltek ki, amit Aradon és Szegeden használtak föl.
1893. szeptember 10-én, az őszi hadgyakorlatok alkalmával Ferenc József itt fogadta a Ioan Meţianu vezette ortodox és a Mihai Pavel vezette görög katolikus román küldöttséget. Üdvözlő beszédeikre adott diplomatikus válaszában hangsúlyozta a nemzetiségek békés egymás mellett élésének fontosságát és az akkoriban lezajlott aradi és nagyváradi románellenes tüntetések kapcsán megkülönböztette a túlzó sovinizmust a valódi hazafiságtól. A budapesti képviselőházban október 5. és 10. között a Függetlenségi Párt és a Nemzeti Párt élesen támadta a királyi beszédet (a "borossebesi királyi válaszok" ügye).^[1]
1895-ben a 32 933 kataszteri holdas borossebesi Wenckheim-uradalom 83%-a erdőkből, 16%-a szántóból állt. A település három országos vásárt tartott és járási székhely volt.
1968-ban kapott városi címet.

[szerkesztés] Lakossága

1900-ban 2252 lakosából 1072 volt magyar és 1025 román anyanyelvű, 1034 ortodox, 699 római katolikus, 345 református és 94 zsidó vallású. 43%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 30%-a beszélt magyarul.
2002-ben 5343 lakosa volt, közülük 4840 román, 281 cigány és 185 magyar nemzetiségű, 3719 ortodox, 750 pünkösdista, 597 baptista, 132 római katolikus és 95 református vallású.

[szerkesztés] Látnivalók

A Königsegg–Waldstein kastély épületében (1814) ma a városi könyvtár működik.
Barokk stílusú református temploma 1813-ban, az ortodox templom 1834-ben, a római katolikus templom 1837-ben épült.