Boszporoszi Királyság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Boszporoszi Királyság (kimmériai Boszporosz, latinosan Bosporus) egy, a mai Kercsi-szoros környékén kialakult ókori állam volt. Történetének kezdetét onnan számítjuk, amikor a Krím-félszigeten és a Taman-félszigeten elhelyezkedő görög gyarmatvárosok legjelentősebbike, Pantikapaion köré tömörültek, ahol előbb a görög Arkhaianaktida, majd i. e. 438-tól a trák eredetű Szpartokida család került hatalomra. A Szpartokidák eleinte kerülték a királyi külsőségeket, és Boszporosz arkhónjainak mondták magukat, ám ugyanakkor komoly zsoldossereget tartottak fenn, és uralmuk alá vették a krími földek jelentős részét. III. Szpartokosz uralkodásától (i. e. 304 – i. e. 284) kezdve nyíltan is a királyi címet viselték.
A királyságban a búzatermesztést oly mértékig fejlesztették, hogy Görögország legfontosabb gabonaimportőrei lettek. Az i. e. 5. században Athénnek gabona-elővásárlási joga volt náluk. A következő két évszázadban, bár az athéni piacot továbbra is előnyben részesítették, szabadon kereskedtek más égei-tengeri városokkal is. Gazdagságukat bizonyítják a pompásan berendezett sziklasírok Pantikapaion közelében.
Boszporosz gazdasági élete i. e. 250 után hanyatlásnak indult, a Krím-félsziget elleni szkíta és szarmata támadások egyre gyakoribbá váltak. A királyság végül VI. Mithridatésztől, Pontosz királyától volt kénytelen segítséget kérni, kinek tábornoka, Diophantosz két csatában visszaverte a szkítákat. Amikor az utolsó boszporoszi királyt, V. Pairiszádészt a szkíta Szaumakosz vezette felkelés során meggyilkolták i. e. 108-ban vagy i. e. 107-ben, Boszporosz, valamint a Krím-félsziget és a Fekete-tenger északi partjának valamennyi görög városa Pontosz fennhatósága alá került. Miután Pontoszt a rómaiak legyőzték, Boszporusz több évszázadon át Rómától függő terület volt, amíg a 3. században a gótok le nem rohanták.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Based on work by