Budai Krónika
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz nem idézi a forrásokat, amelyek alapján készült. Az ezen a lapon látható jelölés 2007 márciusából származik. |
Latin nyelvű krónika, címe: Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája). A 14. században létrejött krónikaszerkesztmény egyik változata, mely az I. Károly-kori János budai minorita barát művét tartotta fenn hívebben, a Képes Krónika szövegénél rövidebb. Róla nevezték el a közel azonos szöveget tartalmazó kódexeket a Budai Krónika krónikacsaládjának (legkorábbi az Acephalus-kódex és a Zsámboki-kódex). A budai minorita szerző művéhez a szerkesztő hozzáillesztette a Küküllei János által írt Nagy Lajos- életrajzot, az 1382–1468 közti esztendőkre pedig vázlatos ismertetéssel egészítette ki. A krónika vége kétségtelenül Hess András munkája.
1473. június 5-én, pünkösdkor került ki Hess András budai nyomdájának első termékeként, egyben az első Magyarországon nyomtatott könyv volt. Más nemzeteknél ritkán fordult elő, hogy első nyomtatványként világi könyveket jelentessenek meg. Terjedelme hetven folio. Hess András a mű előszavában leírta, hogy Kárai László budai prépost, Mátyás király római követe hívta Budára. A költségeket is Kárai állta. Tíz fönnmaradt példánya ismert.
Based on work by