Bydgoszcz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Bydgoszcz**

Vajdaság	Kujávia-Pomeránia
Járás	Járási jogú város
Városjogok	1346. április 19.
Terület	174,48 km²
Népesség	368 235
Magasság	60 m
Körzethívószám	(+48)52
Rendszám	CB 00001-től CB 9999Z-ig

Bydgoszcz ( kiejtése^✩, IPA: [ˈbɨdgɔʃʧ], németül Bromberg IPA: [ˈbrɔmbɛrk], latinul: Bydgostia IPA: [ˈbidgostia]) város Észak-Lengyelországban, a Brda és a Visztula mentén. Lakosainak száma 369 151 (2004). 1999 óta Toruńnyal együtt a Kujávia-Pomeránia vajdaság központja. 1947 előtt a Pomeránia, majd a Bydgoszcz vajdaság központja volt.

[szerkesztés] Története

A bydgoszczi várispánt (Suzzlaus de Budegac) először 1238-ban említi írásos forrás. A település (latin neve "Bydgostia"), története régebbre nyúlik vissza, és a román templom is a XII. században épült. A román templom léte arról tanúskodik, hogy a város régebben népesedett be és jelentős volt, mivel a borostyán út mellett feküdt. A korai középkorban a Kujávia határ vára volt. 1331–1337 között a Német lovagrend szállta meg, ami alól III. Nagy Kázmér király szabadította fel, aki városi jogokat adományozott 1346/1349--ben.

A XV.-XVI. században Bydgoszcz a gabona és só kereskedelem fontos központja volt. 1657-ben itt kötötték meg a bydgoszczi egyezményt. 1555-ben privilégiumot kapott arra hogy megtiltsa zsidók letelepedését a városban. 1772-ben Lengyelország első felosztásakor Bydgoszcz a Porosz királysághoz került. 1772–1806 és 1815–1920 között Bydgoszcz Poroszországhoz tartozott, 1807–1815 között pedig a Varsói nagyhercegséghez. 1815 után egyike volt a Pozna%C5%84i Nagyhercegség két tartománya fővárosának.

1773-ban kezdték építeni a bydgoszczi csatornát, amely a Brda és Noteć folyókat köti össze és ennek következtében az Oderát a Viszutlával. A XIX. századtól rohamos a fejlődés. Megépül az első vasútvonal Piłáig, majd tovább Gdańskig, Toruńig és Inowrocławig. A XIX. században a város leginkább német jelleget ölt (többek között azért, mert mesterségesen elszeparálták a városközpontot a lengyel külvárosoktól). 1920 után, amikor megalakult a modern Lengyelország, szintén jelentős német kisebbség maradt a városban. A versailles szerződés értelmében 1920. január 20-án a nagylengyelországi hadsereg megszállta a várost. A városban tartott erős német helyőrség korábban meggátolta a gyengén felfegyverzett lengyel lakosság csatlakozását a nagylenygel felkeléshez, annak ellenére hogy az egyik döntő csata Brzoza Bydgoska faluban, Bydgoszcztól 3 km-re zajlott le.

A II. köztársaság idején elveszítette a vajdaság fővárosának rangját először Poznań, majd Toruń javára. 1939. augusztus 3-án harcok törtek ki a lengyel egységek és német diverzánsok között, akiket helyi németek is támogattak (többek között a Hitlerjugend tagjai). Az elfogott német diverzánsok egy részét agyonlőtték, másokat bebörtönözték. A német propaganda az eseményeket "Blutsonntag"-nak (Véres vasárnap) nevezet el. Miután a Wehrmacht megszállta a várost, a lengyel lakosság ellen megtorló intézkedések kezdődtek a Véres vasárnapban betöltött szerepük miatt: kivégzések és koncentrációs tárborba internálás. Bydgoszczot Bromberg néven Kelet-Poroszországhoz csatolták. A németek közel 37 000 lakost öltek meg.

A felszabadulás után Bydgoszcz a pomerániai vajdaság fővárosa lett Toruńnyal együtt. 1973-ban Bydgoszczhoz csatolták a közeli Fordon várost.

[szerkesztés] Fekvése

Bydgoszcz a következő földrajzi egységek találkozásánál fekszik:

Toruńi katlan
Fordońi völgy
Noteć folyó völgye
Brda folyó völgye
Swieciei fennsík
Krajeński tóvidék
Chełmnoi tóvidék

A városon át folyik a Brda, mely a Visztulába ömlik Brdyujściében. A város keleti határában (Fordon és Brdyujście kerületben) folyik a Visztula, és a bydgoszczi csatornán keresztül el lehet érni a Noteć folyót és az Oderát is.

BydgoszcZot minden irányban nagy erdők veszik körül. Túlnyomórészt fenyőerdők találhatók a környéken, de elszórtan lombhullató erdőkkel is találkozunk. A folyók mentén ártéri erdők vannak.

[szerkesztés] Kultúra

Towarzystwo Miłośników Miasta Bydgoszczy (Bydgoszcz város rajongóinak társasága)
Filharmonia Pomorska
Opera Nova
Teatr Polski
Muzeum Okręgowe
Gyógyszertár "Pod Łabędziem"
Bydgoski Festiwal Operowy
Festiwal “MUSICA ANTIQUA EUROPAE ORIENTALIS”

[szerkesztés] Oktatás

Főiskolák és egyetemek:

Bydgoszcz

Uniwersytet Kazimierza Wielkiego
Akademia Techniczno-Rolnicza im. Jana i Jędrzeja Śniadeckich
Akademia Muzyczna
Toruń University Collegium Medicum im. Ludwika Rydygiera (Uniwersytet Mikołaja Kopernika w Toruniu, Akademia Medyczna)
Ośrodek Akademii Ekonomicznej w Pozna%C5%84iu
Sekcja Wydziału Teologicznego Uniwersytetu im. A. Mickiewicza w Pozna%C5%84iu

[szerkesztés] Sport

Ostromecko Astoria Bydgoszcz – férfi kosárlabda csapat team az Era Kosár Ligaban játszik: 8. a 2003/2004 évben.
GCB Adriana Gazeta Pomorska Bydgoszcz- női röplabda csapat, a lengyel bajnokságban 2. helyezett a 2004/2005 évben.
Budlex Polonia Bydgoszcz – motorkerékpár csapat a Polish Ekstraliga bajnokságban 2. hely a 2005. évben