Címerkép

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A címerképek a mesteralakok mellett a címereken előforduló címerábrák másik nagy csoportját képezik.

Ide tartozik minden a természetben és az ember környezetében, hiedelemvilágában előforduló, képileg megjeleníthető ábra. Míg a mesteralakok nagyrészt a címerpajzsra korlátozódnak a címerképek a pajzson kívül megtalálhatók a sisakdíszeken is. Címerképek továbbá a sisaktakarók, a pajzstartók, a címersátrak, a trófeák, a jelmondatok szalagjai és más kiegészító címerrészek is. Ezért a címerképek a pajzson kívül a címernek talán a legfontosabb alkotórészét képezik. Egyes szerkezeti szemléletű címertanokban (pl. az angolban) azonban a pajzson előforduló ábrák közül a mesteralakokat (ordinary) tekintik a fő alkotórésznek, melyek geometriájához a többi címerábra elrendezése is igazodik.

[szerkesztés] A címerképek rendszertana

Címerkép lehet mindenféle tárgy, ember, állat stb. Cassaneus a címerképeket állatokra, fákra és virágokra osztotta (Catalogus gloriae mundi, 79. l.). Spener (Insignium theoria) a címerképek között megkülönböztetett A. természeteseket és B. mesterségeseket. A természetesek lehetnek: a) élők és b) élettelenek. Az élők: 1. emberek, 2. állatok, 3. növények. Az életelenek: 1. égitestek, 2. földiek (tűz, víz és föld). A mesterségesek: a) szerszámok, b) ruházat, c) fegyverek, d) épületek, e) betűk, nevek. (Ezenkívül a mesteralakok közt megkülönböztetett első és másod osztályúakat.)

A címerhatározó klasszifikációs rendszere a címerképeket hat csoportba osztja: 1. emberek, 2. tárgyak, 3. állatok, 4. természeti tárgyak és jelenségek, 5. növények, 6. egyéb címerképek.

[szerkesztés] Emberek

Az ember csoportba tartozik az ember és testrészei (fej, láb, kéz, péncélos kar, szív, vér, Isten szeme stb.), az egyházi méltóságok (pap, püspök, szentek stb.), az állatokkal együtt szereplő emberek (lovas, vadász), a képzeletbeli lények, ha ember formájú az ábrázolásuk (vadember, szfinx, szirén, kentaur), miközben az az általános elv érvényesül, hogy a lény rendszertani besorolását a fej határozza meg. Pl. a kentaur is ezért került az ember csoportba. A magyar címereken gyakran szerepel a páncélos kar és a láb. Ezek lehetnek levágottak, ha a vágóvonal egyenes és letépettek, ha a vágóvonal cafatos. A címerkép lehet növekvő, ha csak 1/3-a látható, előtűnő, ha félig és előtörő, ha a kétharmada látszik. Ha csak a körvonalai figyelhetők meg, árnyéknak nevezzük.

[szerkesztés] Tárgyak

A leginkább szétágazó csoportot talán a tárgyak képezik. Ezek külön alcsoportokra oszthatók: 1. fegyverek (pajzs, sisak, páncél, kard, gránát, ágyú, ágyúgolyó), 2. közlekedési eszközök és részeik (kocsi, kocsikerék), 3. munkaeszközök és műszerek (fejsze, fogók, szegek, malomkő, ásó, mérleg, kötél), 4. az öltözet és részei (kalap, szemüveg, cipő, szalag, bojt, ékszerek), 5. épületek és építmények és részeik (vár, bástya, erőd, templom, gyár, kerítés, oszlop, ajtó, sorompó, ablak, kulcs, oltár, létra, lépcső, csengő, sátor, harang, sorompó, kút, szökőkút), 6. berendezési tárgyak (szék, asztal, tükör, párna), 7. hatalmi és méltóságjelvények (korona, pásztorbot, mitra, jogar, zászló, koszorú), 8. hangszerek (dob, trombita, hárfa), 9. edények és tárolóeszközök (kehely, doboz, tarisznya, dézsa, láda, koporsó), 10. használati tárgyak (fésű, borotva), 11. egyéni és csoporjelképek (betűk, mesterjegyek, jelvények, jelképek), 12. étlek és nyersanyagaik (perec, cukorsüveg, méz, liszt, kenyér), 13. a műveltség eszközei (könyv, pergamen, írótoll), 14. állatokhoz kapcsolódó tárgyak (patkó, nyereg, kantár, ostor, kengyel, sarkantyú, állatbőr, zabla, méhkas), 15. egyéb tárgyak (felismerhetetlen tárgyak, rendszerezhetetlen tárgyak).

[szerkesztés] Állatok

Az állatok csoportja szintén több alcsoportra oszlik: 1. vírusok 2. egysejtűek (amőba, napállatkák), 3. szivacsok (tengeri szivacs), 4. testüreg nélküliek (hidra, korall, medúza), 5. férgek és puhatestűek (pióca, csiga, kagyló, tintahal), 6. tüskésbőrűek (tengeri sün, tengeri csillag), 7. ízeltlábúak (rák, pók, skorpió, bóbita, rovarok: méh, légy, lepke, hangya, szarvasbogár), 8. halak (csuka aranyhal, csikóhal, ponty, viza, delfin – ez ugyan emlős, de a heraldikában a halak királyának számít), 9. kétéltűek és hüllők (béka ebihal, gőte, szalamandra, gyík, teknős, krokodil, ősgyík), 10. madarak (szárny, karom, szárnyas karom, toll, strucctoll, csőr, sas, pelikán, daru, rigó, strucc, kakas, papagáj meghatározhatatlan madarak)11. emlősök (rovarevők: sün, vakond, cickány; denevér; ragadozók: kutya, farkas, farkasfog, medve, menyét, oroszlán, tigris; elefánt, mammut, lamantin; cet; páratlanujjú patások: orrszarvú, ló, szamár, lófarok; párosujjú patások: vadkan, víziló, szarvas, szarvasagancs, tulok; nyúl; rágcsálók: mókus, hörcsög, egér, pele; majomfélék: maki, majom), 12. képzeletbeli állatok (griff, sárkány, baziliszkusz, párduc), 13. egyéb állatok (meghatározhatatlan állatok).

Az állatokra is érvényes, hogy azon lények besorolásánál, melyeknek nincs külön neve és két eltérő állat testrészeiből állnak (pl. medvefejű és oroszlántestű lény), a fej (és annak máza) a releváns, az állatot a fej szerint soroljuk be a rendszerbe (a medvék közé).

A heraldikában rendkívül gyakori az oroszlán és a sas, melyek gyakran további megkülönböztető jegyekkel is rendelkeznek mint pl. lépő, ülő, ugró, ágaskodó, visszanéző stb. oroszlán és más négylábú állatok. Az állatok eltérően színezett csőrét, karmait, patáját, agyarait, fogait, esetleg uszonyait, sörényét, farokvégét stb. a címerleírásban fegyverzetnek nevezzük. Így pl. beszélhetünk arannyal fegyverzett vörös oroszlánról.

[szerkesztés] Természeti tárgyak és jelenségek

A természeti tárgyak és jelenségek csoportját viszonylag kevés címerkép teszi ki. Főképp a természetes ábrázolásmódnál fordulnak elő: természetes halom, hegycsúcs, domb, szikla, barlang, folyó, patak, tenger, felhők, szivárvány, villám, eső, zivatar, szél, Nap, Hold, csillagok, atommodell stb.

[szerkesztés] Növények

A növények csoportja viszonylag jól behatárolható. Felosztásuk: 1. virágok és indák (heraldikai és természetes liliom, heraldikai és természetes rózsa, lóhere, tulipán, borostyán), 2. fák és cserjék (csonkolt faág, tönk, falevél, makk, fenyőtoboz, szőlőfürt, alma, erdő), 3. gabonafélék (búzakalász, kéve), 4. egyéb növények (tengeri hínár, páfrány; gombák – bár ezek filetikailag nem növények), 5. meghatározhatatlan növények.

[szerkesztés] Egyéb címerképek

Az egyéb címerképek közé azokat az objektumokat soroljuk, amelyek meghatározhatatlanok ugyan, mert a címerábrázolás, a pecsétlenyomat stb. sérült, kopott, de a címerképekhez való tartozásuk mégis felismerhető. Ide tartoznak azon címerképek is, melyek a fenti csoportokba nem sorolhatók be.